Címke: salát gergely (56 cikk)

A kínai–amerikai kapcsolatokról, Tajvanról, a kínai gazdaság célkitűzéseiről és számos szokatlan vagy épp kockázatos politikai, gazdasági folyamatról beszélt Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.

Sötét viharfelhők gyülekeznek a kínai gazdaság fölött: nő a munkanélküliség, egyre nagyobb válságban az ingatlanpiac és sorra adósodnak el az önkormányzatok. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy a Kínai Kommunista Párt nem tudja eldönteni, mit kezdjen a gazdasággal, mert megosztott a politikai vezetés a szükséges intézkedéseket illetően.

Többpólusú világ kialakulása felé tartunk, amelyben a magyar kormány az összeköttetések stratégiáját tartja fontosnak.

Az FBI igazgatója szerint a kínai kormánnyal kapcsolatban álló internetes bűnözők káoszt akarnak kiváltani az Egyesült Államok területén, a célpontok között például víztisztító létesítmények, az elektromos infrastruktúra, valamint olaj- és földgázvezetékek is szerepelnek. Salát Gergely sinológus szerint azonban egy titkosszolgálati vezetőnek munkaköri kötelessége, hogy hazudjon, erre a bejelentésre így építeni nem lehet.

A hongkongi bíróság elrendelte a kínai ingatlanóriás, az Evergrande felszámolását. Az óriáscég bedőlése miatt több millió kínai állampolgárt kell majd kárpótolni, az Evergrande csődje ugyanakkor politikai kérdéseket is felvet majd – mondta az InfoRádióban Salát Gergely, az ELTE BTK habilitált egyetemi docense, Kína-szakértő.

Parlamenti és elnökválasztást is tartottak Tajvanon. Az eredményekről és annak a kínai kapcsolatokra gyakorolt hatásairól Salát Gergely sinológust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársát kérdeztük.

A január 13-ai tajvani elnök- és parlamenti választás globális értelemben is fontos lehet, így a szomszédos Kína különböző módszerekkel megpróbálja befolyásolni azt. Salát Gergely sinológust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársát kérdeztük.

A Pentagon jelentése szerint Kína 2030-ra megduplázná nukleáris arzenálját. A kommunista népköztársaság jelenleg 500 működőképes atombombával rendelkezik. Salát Gergely Kína-szakértő szerint az ázsiai ország csak az elrettentés miatt növeli a rendelkezésére álló robbanófejek számát, hiszen van egy doktrínája, amely alapján elsőként soha nem veti be azokat.

Kínában tárgyal a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor több kormányközi megállapodást ír alá a kínai kezdeményezésű „Egy övezet, egy út” program keretében. Salát Gergely Kína-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

A nyugati narratívák ellenére nincs válságban a kínai gazdaság, a beruházási és fogyasztási kedv viszont valóban alacsony – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Salát Gergely szerint a kínai vezetés gazdaságpolitikai fordulatra készül, és közben a fegyverkezést is fokozza.

Felvételt tett közzé az amerikai haditengerészet arról, hogy a Tajvani-szorosban egy kínai hadihajó veszélyes közelségben áthajózott egy amerikai romboló előtt. Peking az esetről úgy nyilatkozott, hogy a kínai hadsereg által hozott intézkedések teljes mértékben ésszerűek, törvényesek, professzionálisak és biztonságosak voltak. A sinológus szerint a két fél egymás határait teszteli.

Érdemi megállapodások nélkül inkább kommunikációs céljai lehettek Hszi Csin-ping kínai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai telefonbeszélgetésének, amely az első volt az Ukrajna ellen indított tavaly februári orosz támadás óta.

Hivatalosan megkezdte tíznapos közép-amerikai látogatását a tajvani elnök. Közben azonban kétszer is „átugrik” az Egyesült Államokba, ahol a tervek szerint találkozik Kevin McCarthyval, az amerikai képviselőház elnökével. A találkozó diplomáciai jelentőségéről Salát Gergely sinológust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársát kérdeztük.

Kína az orosz–ukrán konfliktushoz való viszonyáról, a kínaiak az Európai Unióról és Amerikáról alkotott képéről, az Egyesült Államok Kína-politikájáról, a tajvani kérdésről, Hszi Csin-ping várható teljhatalmáról és az Alibaba-vezér kálváriájáról is beszélt Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.

Magyar diplomáciai sikerként könyvelhető el, hogy Budapestet is beiktatta a programjába a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatója – mondta a sinológus, és elmagyarázta azt is, miért tárgyal rosszul a Nyugat Kínával.

Kína számos, az Egy övezet, egy út programja keretében megépített infrastrukturális projektje tele van szerkezeti hibákkal – erről ír a The Wall Street Journal. Az amerikai lap szerint 2016-os átadása óta már több ezer repedés jelent meg egy ecuadori vízierőművön, de hasonló problémák jelentkeztek pakisztáni, ugandai, angolai beruházásoknál is. Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint a probléma nem rendszerszintű.

Végigsöpört a koronavírus-járvány Kínán, miután Peking egy hónapja váratlanul jelentősen enyhítette korábbi korlátozó intézkedéseit. Ez hatással lesz a kínai gazdaság rövid távú teljesítményére is. A várható globális hatásokról a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.

Az Egészségügyi Világszervezetet rendkívül aggasztják a Kínából érkező értesülések, amelyek szerint a zéró-Covid-szabályozás enyhítése óta súlyos koronavírus-járványhullám alakult ki az országban. Nemzetközi sajtóértesülések alapján a kórházak és az intenzív osztályok tele vannak, a hét végén pedig halottas kocsik hosszú sora állt a Covid-19 miatt kijelölt krematóriumnál. Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint Pekingnek nem volt más választása, fel kellett oldania a korlátozásokat.

Kivezették a Kínai Kommunista Párt kongresszusának záróüléséről az ország előző elnökét. Hu Csin-tao értetlenkedve fogadta a helyzetet, még a jelenlegi államfővel, Hszi Csin-pinggel is próbál beszélni, mielőtt távozott. Salát Gergely sinológus szerint akár az is előfordulhat, hogy a jelenettel az egyszemélyes hatalmat építő Hszi Csin-ping üzenni akart.

Hiszi Csin-ping a harmadik pártfőtitkári ciklusát kezdheti meg Kínában, és ezzel ledönt egy tabut, de nem megy szembe az írott szabályokkal – mondta Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában. A Kína-kutató beszélt a régi-új vezető politikai hátországáról, a kínai hatalomgyakorlás módszeréről, a magántőke és a kommunista párt ellentmondásos viszonyáról, a bíróságok és a jegybank szerepéről, illetve arról, hogy mit is keresnek a nyugati közvélemény-kutatók Kínában.