részvételi arány

60 százalék fölötti a részvételi arány a főváros XII. kerületében, Budapest minden megyénél több polgárt vitt el választani vasárnap.

Este 7 órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 10 277 szavazókörben a vasárnap tartott európai parlamenti (EP-) választáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban álltak, még leadhatták voksukat.

Késő estig csak találgatni lehet, melyik politikai erő hány mandátumhoz jut a nyáron összeülő új Európai Parlamentben, addig a legtöbben a részvételi arányt méricskélhetik. Van, amihez képest magas, van, amihez képest alacsony.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 37,06 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Az előző EP-választáskor a jogosultak 27,64 százaléka adta le szavazatát 17 óráig.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 30,52 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. 2014-ben a jogosultak 19,53 szavazott 15 óráig.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 24,01 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 17,16 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. 2014-ben 11,53 volt a részvételi arány 11 órakor.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,78 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. 2014-ben 5,25 százalék volt 9 órakor ez az adat.

A vasárnapi európai parlamenti választáson reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,4 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,48 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Magas részvételi arányra vágynak a pártok a vasárnapi EP-választáson; 2004 óta a szavazópolgárok több mint felét nem sikerült meggyőzniük ennek a fontosságáról. Miközben Belgiumban például az arra jogosultak 90 százaléka elmegy szavazni, itthon a legmerészebb elemzés is alig megy 40 fölé, miközben minden párt mozgósít.

Növekedett valamelyest a részvételi kedv a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról tartott romániai népszavazás második napján, vasárnap.

Este fél hétig a választásra jogosultak 68,13 százaléka ment el szavazni. Szavazni este hét óráig lehetett az idei országgyűlési képviselő-választásokon, de ez nem jelenti a voksolás végét - néhány helyen ugyanis még mindig kígyózó sorok állnak. Az NVI már szkenneli a levélszavazatokat.

A választásra jogosultak 63,21 százaléka, 4 977 880 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 17 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Nyilvánossá tették az adatokat 15 órakor.

Az NVI honlapján megjelent a 11 órás részvételi adat.

A választásra jogosultak 13,17 százaléka, 1 036 849 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 9 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A választásra jogosultak 2,24 százaléka, 176 087 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 7 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A legnehezebb megbecsülni a választási részvételt. Összeszedtük, hogy 1990 óta menyien vettek részt az egyes parlamenti választásokon, és végül milyen eredmény született. A legtöbben 2002-ben voksoltak, akkor a választásrta jogosultak több mint hetven százaléka az urnákhoz járult.

Az ellenzéki pártok szerint vasárnap a választók több mint 70 százalékának el kell mennie szavaznia ahhoz, hogy esély legyen a kormányváltásra. A rendszerváltás óta csak egyszer voltak ennyire aktívak a szavazópolgárok: 2002-ben, amikor leváltották az első Orbán-kormányt.