Címke: immunizáció (22 cikk)

Az egészséges gyermekek és tinédzserek alacsony kockázatúnak minősülnek már.

Nagyjából 90 százalékos immunizáltság kellene ahhoz, hogy a koronavírus-járvány többé ne okozzon járványhullámokat, és ezt a szintet akár már a következő év második felében is elérhetjük – mondta Rusvai Miklós víruskutató a Portfoliónak. A szakember szerint nem kizárólag az átoltottság növeli a társadalmi immunizáltság szintjét, hanem az átfertőződés is, így tudjuk majd elérni a kellő szintet, az oltást ugyanis sokan nem fogják felvenni.

Erre volt elég egymilliárd Covid-vakcina.

Azok közül, akik két oltás után mégis elkapják a fertőzést, mindössze öt százaléknál alakul ki hosszú Covid brit adatok szerint.

Az AstraZeneca a koroanvírus-járvány kapcsán számos kutatást indított a vakcinafejlesztés mellett. Ezek egyike egy olyan program, amely során védelmet nyújthatnak a Covid-19 fertőzésnek kitett, de betegségük vagy más gyógyszerrel történő kezelésük miatt az aktív immunizálásra (oltásra) nem megfelelően reagáló embereknek.

A Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca oltásai is kaptak már használati engedélyt: az emberek azt várják az oltóanyagtól, hogy mindennapjaikat a régi kerékvágásba terelje vissza, de a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ne az esetszámok változása alapján ítéljük meg a hatékonyságot.

Izrael és a britek az élen járnak, míg a francia és holland immunizáció lassan halad. Mi az Európai Unió országai között a középmezőnybe tartozunk.

Ma már bőven a kuruzslás határmezsgyéjén belülre sorolnánk azokat a szokatlan módszereket, amelyekkel eleink a fertőző betegségek megelőzéséért küzdöttek. Mégis, ha ezek a módszerek nem lettek volna, talán ma nem fejleszthetne védőoltást egyetlen év alatt egy gyógyszercég sem.

Európában jelenleg még csak Nagy-Britannia és Oroszország lakosait oltják koronavírus ellen, de világszerte készülnek már a stratégiák arra nézve, hogy kik kapjanak az elsők között vakcinát. Az európai engedélyezés sem várathat sokat magára, így egyre kiforrottabbak a tervek az oltási rendeket illetően.

Az újrafertőződés ritka, de előfordulhat: a vakcinázás akkor is biztonságos, ha már átestünk a betegségen.

Orvosok, tanárok és szociális munkások kaphatják meg elsőként a Szputnyik V-t: valószínűtlen, hogy teljesen véletlenül kezdődik a brit immunizációval egyszerre az oroszok beoltása.

Egy már létező programba vonják be a briteknél a koronavírus elleni oltást: ennek keretében azokat kárpótolják anyagilag, akiknél komoly problémát okoz valamilyen oltás beadása.

Tizenkét év alatti gyerekeken egyáltalán nem tesztelte még egy gyártó sem kísérleti vakcináját: a Pfizer mindössze száz, 12-15 éves gyermekkel kapcsolatos adatot tudott átadni a hatóságoknak, a Moderna pedig a minap jelentette be, hogy megkezdené 12 év fölötti fiatalokon is vakcinájának tesztjét. Könnyen lehet, hogy a következő iskolaév is gyermekeknél alkalmazható oltás nélkül indul majd el.

Nagy-Britannia az első nyugati ország, amely megkezdheti a leginkább veszélyeztetettek tömeges immunizációját.

A vírus esetleges mutációja miatt sem dőlhet hátra a világ azzal, hogy vannak olyan oltások, amelyek hatékonyak a SARS-CoV-2-vel szemben: a terápia kutatása mellett a megelőzés további módjait is fel kell tárni.

Kétféle adagolással tesztelték az AZD1222 vakcinát, melyek közül az egyik jelentősen jobban teljesített a másiknál.

A tüskefehérje genetikai kódja segítségével hoz létre immunitást a Moderna és a Pfizer vakcinája: így működik majd pontosan az oltás.

Az Európai Unió közel 9 milliárd eurót költhet a Pfizer és a CureVac oltásaira a Reuters értesülései szerint.

Csütörtökön tartanak videokonferenciát az unió vezetői arról, hogyan lehetne minden tagállamra vonatkozó tesztelési és oltási stratégiát kialakítani a járvány kontrollálásának érdekében.

Nincs módszer két oltás hatékonyságának összehasonlítására, ami az idősek számára jelenthet igazán gondot.