globális felmelegedés

A fő ok az olvadás. Az optimista számítások szerint is elpusztul a császárpingvinek minimum egyötöde.

Az iparosodás előtti időszakhoz képest már több mint egy Celsius-fokkal magasabb az átlaghőmérséklet.

Hollandia egy ideje viharsorompóval védekezik a tengerszint emelkedése és annak következményei ellen. A világ legnagyobb viharsorompója déli területeiken, Maeslantkeringnél épült - számol be az Euronews.

Többek között azt emeli ki az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentése, hogy soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken.

A nagy hőmérsékletingadozásokhoz szokott szuperkorallok is csak korlátozottan tudnak ellenállni a víz szokatlanul magas hőmérsékletének.

Az iparosodás előtti korszakhoz képest 6,5-7 Celsius-fokkal is emelkedhet a Föld felszíni átlaghőmérséklete 2100-ig, amennyiben a globális szén-dioxid-kibocsátás üteme nem változik - derült ki két neves franciaországi kutatóközpont egymástól független klímamodelljeiből.

A Kebnekaise-hegy déli csúcsa már nem az ország legmagasabb pontja, miután gleccserének több mint egyharmada elolvadt az évtizedek óta egyre emelkedő hőmérséklet miatt.

Az erdőtelepítés a leghatékonyabb megoldás a globális felmelegedés problémájára - állítják svájci kutatók, akik szerint az eddig véltnél sokkal több, nem kevesebb mint 900 millió hektárnyi területet lehetne fásítani világszerte, aminek eredményeként 25 százalékkal csökkenne a légköri szén-dioxid mennyisége.

Még egy mérsékelt mértékű globális felmelegedés is növelni fogja az energiaszükségletet a világon 2050-re - mutatták ki klímakutatók a Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Magyarországnak is ki kell vennie a részét abból, hogy csökkenjen a Földön az üvegházhatású gázok kibocsátása – jelentette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Mika János éghajlatkutató.

2018 rekordmeleg év volt Magyarországon 1901 óta, globálisan pedig a negyedik legmelegebb a kiterjedt mérések kezdetétől. A felmelegedés hatásait az Országos Meteorológiai Szolgálat mutatta be, elég szemléletesen.

Nem lesz elég víz a szükségletek kielégítésére Angliában 20-25 év múlva, az országnak "a szomjúság fenyegetésével kell szembenéznie" az angol környezetvédelmi ügynökség igazgatója szerint.

Az Északi-sarkkörtől a dél-csendes-óceáni térségig, Londontól Sydneig diákok százezrei nem mentek iskolába pénteken, hogy részt vegyenek azokon a tüntetéseken, amelyeken a kormányokat vonták felelősségre azért, hogy nem tesznek eleget a globális felmelegedés megfékezésére.

Az Északi-sarkvidék körüli óceán akár már 2030 nyarára jégmentessé válhat egy új tanulmány szerint.

A Kaliforniai Műszaki Egyetem, azaz a CalTech klímatudósai a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmányukban számolnak be friss kutatásuk eredményeiről. Az általuk végzett szimulációs tesztek azt mutatják, hogyha a légkör szén-dioxid tartalma eléri a 1200 ppm-es határértéket, az roncsolja a sztratokumulusz felhőket. A felhők felszakadozása, eltűnése pedig rövid időn belül 8 Celsius-fokos átlaghőmérséklet emelkedést hoznak.

Nagyobb lehet az évszázad végére a világtengerek szintjének emelkedése, mint ahogyan azt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC korábbi jelentésében megállapította. Ezért már dolgoznak a különjelentésen – mondta az InfoRádióban Ürge-Vorsatz Diána, a testület egyik alelnöke.

A régió jégborításának 36 százaléka akkor is elolvad 2100-ig, ha a világ kormányai szigorú lépéseket tesznek

A Nature folyóiratban megjelent, több száz mérőpont adatait figyelembe vevő új számítások szerint az elmúlt negyed évszázadban több szén-dioxidot nyeltek el az óceánok, mint ahogyan a kutatók azt korábban gondolták. Eddig az óceánok hőenergia-tárolása mérsékelte a légkör felmelegedését, ám a melegedő víz egyre kevesebb szén-dioxidot nyel el, így fokozódhat a légkör felmelegedése. Az új adatok kihatással lehetnek a klímaforgatókönyvekre is. Mika János éghajlatkutató magyarázta el a részleteket az InfoRádiónak.

Rekordokat döntő hőség, erdőtüzek a skandináv országokban, hosszú kánikula Magyarországon: az időjárás változásának hátterében légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel és valószínűleg gyakoribbá is válnak majd – mondta az InfoRádióban az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője.

Az északi féltekén izzasztó nyár volt az idei, de az egész bolygón rekordokat döntögettek a hőhullámok, amit a kanadai Kluane Nemzeti Parkban található Lowell-gleccser is megérzett.