A Fővárosi Ítélőtábla szerda reggel a birosag.hu oldalon közölte, hogy elutasított az indítványt. Emlékeztettek: a Fővárosi Törvényszék P. L. G. vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés kísérletében, robbanóanyaggal, robbanószerrel visszaélés bűntettében és terrorcselekmény kísérletében. Ezért őt halmazati büntetésül életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban 25 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a vádlott terhére megállapított terrorcselekmény bűntettének kísérletét átminősítette, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 évre súlyosította, egyebekben az elsőfokú ítéletet kisebb pontosításokkal helybenhagyta.
A terhelt védője a jogerős ítélet ellen előterjesztett perújítási indítványhoz mellékelt új bizonyítékként 8 igazságügyi magánszakértői véleményt, amelyek álláspontja szerint valószínűvé teszik, hogy a terheltet fel kell menteni vagy lényegesen enyhébb büntetést kell vele szemben kiszabni.
A közlemény szerint az újonnan beszerzett informatikai szakértő vélemény valamennyi kamerafelvétel komplex elemzésén alapul, s figyelembe vett olyan kamerafelvételeket is, melyek nem képezték az alapeljárás részét. Az indítványban szerepelt, hogy a szakértő helyszíni szemlén mérőszalaggal és lézeresen is referencia adatokat vett fel az elkövető magasságának meghatározására, az elkövető testmagasságát 167 centiméterben, P. L. G. elítélt testmagasságát 185 centiméterben állapította meg. Ez alapján kizárta, hogy a felvételeken elkövetőként azonosított személy azonos az elítélttel.
A szakértő azt is megállapította, hogy informatikai szempontból nem igazolható az az ítéleti megállapítás, hogy a Belügyminisztérium részére elküldött "Mi tettük" elnevezésű e-mail küldője a terhelt volt. Az elektronikai magánszakértői vélemény szerint a Teréz körúti robbantást nem az ítéletében írt bombával követték el - tudatták az indítványban.
Az indítványban többek között azt is írták, hogy az igazságügyi vegyész és környezetvédelmi szakértő szerint téves a jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint a terhelt az ingatlanában előre bekevert, ammónium-nitrát alapú robbanóanyagot tartott. Utalt arra is, hogy a terhelt ruházatára a robbanáskor szétszóródott ammónium-nitrátból utóbb kimutatható mennyiségnek kellett volna rakódnia, ennek ellenére a lefoglalt cipőről, övtáskáról, a személygépkocsi belsejéből az anyag nem volt kimutatható.
Az alapeljárásban nem vizsgálták, hogy a terhelt DNS-maradványai miként kerülhettek feltűnően szabályos elhelyezkedéssel a robbantás helyszínére. A csatolt forenzikus fizikus szakvéleménye azt igazolta, hogy a terhelt DNS-ét hordozó bűnjelek adott helyzetükbe mindössze 0,004 százalékos valószínűséggel kerülhettek, ami azt jelenti, hogy a külső manipuláció esélye 99,996 százalékos.
A védő megítélése szerint új bizonyítékokat csatolt, amelyek közül több szakértői vélemény önmagában is elég lenne a perújítás elrendeléséhez.
Összességében az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a védő által becsatolt szakvélemények egyike sem tartalmaz olyan perdöntő jelentőségű tényre vonatkozó új bizonyítékot, amely alkalmas lehet a jogerős ítélet megállapításainak cáfolatára, s amely a terhelt felmentését vagy vele szemben lényegesen enyhébb büntetést eredményezhetne, ezért a védő perújítási indítványát elutasította.
A végzés nem végleges, ellene az indítványt előterjesztő védő fellebbezhet a kézbesítéstől számított 8 napon belül.
Az eljárás adatai szerint a 23 éves férfi 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt azért, hogy megszerezze fegyvereiket. Ám amikor látta, hogy a sértettek életben maradtak, a fegyvereik nélkül távozott. A rendőrök életét csak a gyors orvosi segítség mentette meg, de így is maradandó sérüléseket szenvedtek.