A dokumentum szerint többé már nem lehet azt mondani, hogy a tipikus bűnelkövetők "fehér, gazdag, idős nyugati férfiak". Éppen ellenkezőleg, a gyermekek elleni szexuális bűncselekményeket elkövetők többsége ma már olyan utazó, aki az adott országból, vagy térségből származik.
A kutatás rámutat, hogy a tettesek általában nem előre megfontolt módon követik el bűncselekményüket, hanem az alkalom adta lehetőséggel élnek, és csak akkor, ha nem tartanak attól, hogy felelősségre vonják őket.
Nincsen tipikus elkövető - szögezi le a jelentés. A szexuális bűnözők lehetnek turisták, üzletemberek, alkalmi vagy migráns munkások, külföldiek, vagy akár civilszervezetek önkéntesei is.
Egyetlen térség, egyetlen ország sem mentes a gyermekek szexuális bántalmazásától - mutat rá a jelentés, hozzátéve, hogy az utóbbi 20 évben nőtt a bántalmazott gyermekek száma. A dokumentum az utóbbi megállapítását a turizmus fejlődésével és az új technológiák elterjedésével indokolja. A korszerű technológiák ugyanis segítenek az elkövetőknek a névtelenség megőrzésében.
Húsz évvel korábban még fel lehetett rajzolni egy hozzávetőleges térképet az elkövetők tartózkodási helyéről és úti céljukról. Mára a származási ország és a célország közötti különbség elmosódott - mutat rá a kutatás.