Leslie Van Houten most hatvanhat éves nő, aki évtizedekkel ezelőtt Charles Manson követőjeként vált híressé, s egy 1969-ben, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságért ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre. Ő és társai Leno LaBianca kaliforniai kisboltost és feleségét, Rosemaryt gyilkolták meg.
A feltételes szabadlábra helyezést vizsgáló illetékes jogi-bírói fórum azonban most azt javasolja: mivel a börtönben az elmúlt évtizedekben mindig mintaszerűen viselkedett, Van Houten megérdemli, hogy szabadon bocsássák.
A gyilkosságot 1969 nyarán követték el, alig pár nappal azután, hogy Charles Manson és tettestársai Roman Polanski filmrendező Los Angeles-i villájában vérfürdőt rendeztek, s másokkal együtt lemészárolták a művész várandós feleségét, Sharon Tate színésznőt is. A LaBianca-házaspár legyilkolásában Manson ugyan nem vett részt tevőlegesen, de jelen volt és ő "irányította" a gyilkosokat. Akik először a férjet ölték meg, majd a hálószobába cipelt asszonyt.
Leslie Van Houten szorította Rosemary LaBianca fejére a párnát, miközben egyik tettestársa megkéselte az áldozatot. Majd a halott asszonyba Van Houten még - saját bevallása szerint - vagy tizenhatszor belevágta a kést. A gyilkosság után a halott La Bianca mellkasának bőrére rávésték a "háború" szót.
Börtönbüntetése éveiben Van Houten főiskolai végzettséget szerzett, és a börtönben csoportfoglalkozásokat vezet. Viselkedése állítólag példás, s ügyvédje, Rich Pfeiffer azzal érvel: mindezek ismeretében nyilvánvaló, hogy már nem jelent veszélyt a társadalomra.
Van Houtennak korábban tizenkilenc akalommal utasították el a feltételes szabadlábra helyezésre vonatkozó kérvényét. Ezúttal ez nem történt meg, de a végő döntést Jerry Brown, Kalifornia kormányzója mondja ki majd.