Az ügyvéd elmondta: a vizsgálat folyamatban van, s az utóbbi időben semmiféle lényeges új fejleményről nem szerzett tudomást.
A szlovák legfelsőbb bíróság 2011. április 11-én hagyta jóvá az alsóbb szintű döntést arról, hogy Rohácot, akit egy Budapesten kiadott európai elfogatóparancs alapján vettek őrizetbe tavaly február közepén Szlovákiában, kiadják Magyarországnak. Danovy akkor az MTI-nek elmondta: a védence elleni elfogatóparancsot a magyar hatóságok Fenyő János meggyilkolása (1998 február) kapcsán adták ki. "Mint tettest keresték" - felelte Danovy arra a kérdésre, milyen jogcímen adta ki a magyar rendőrség Rohác ellen az elfogatóparancsot.
Sajtóértesülések szerint a magyar hatóságok számára a nyomot egy, a gyilkosság helyszínén maradt sapkában talált hajszál DNS-e jelentette.
Danovy akkor úgy vélekedett: az a tény, hogy a gyilkosság helyszínén talált hajszál DNS-e megegyezik annak a hajszálnak a DNS-ével, amelyet Roháctól vettek korábbi budapesti fogva tartása idején, még nem bizonyíték arra, hogy ő gyilkolt. "Ezt a hajszálat nem tekintem objektív és elégséges bizonyítéknak" - mondta az ügyvéd az MTI tudósítójának.
A Blikk című budapesti lap tavaly olyan értesülést közölt, hogy a nyomozók szerint Rohác talán csak közvetítő volt a megbízó és a bérgyilkos között.
Rohácot 2008. október 27-én Prágában igazoltatták rendőrök, s mivel hamis papírjai voltak, őrizetbe vették, majd 2009 februárjában kiadták Magyarországnak. Felmerült a neve több, az 1990-es években Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel, így a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben is.
A budapesti Fővárosi Bíróság 2010 októberében első fokon felmentette a szándékos emberölés kísérletének vádja alól Jozef Rohácot, két év börtönbüntetésre ítélte viszont robbanóanyaggal való visszaélés miatt. A tárgyalás végén azonban szabadlábra helyezték őt, mivel a férfi már két évet eltöltött előzetes letartóztatásban. Ezt követően Rohác visszatért Szlovákiába, ahol tavaly év elején újra őrizetbe vették.