A vádirat lényege szerint Képíró Sándor 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek kivégezésében.
A tárgyaláson többségében a Képíró Sándorral szimpatizálók jelentek meg pénteken, a tárgyalás második napján. A szimpatizánsok felálltak, amikor a vádlottat a terembe kísérték.
A bizonyítási eljárás Képíró Sándor korábbi, az ügyészségen tett vallomásainak felolvasásával folytatódik. Ezek szerint a férfi ugyan részt vett az újvidéki razziában, de mivel a fegyverhasználatra vonatkozó írásbeli utasítást a felettese megtagadta tőle, eldöntötte, hogy nem fog fegyvert használni. Mint mondta: neki a lakossághoz semmi köze nem volt, ő csak arra ügyelt, hogy a járőrök törvényesen járjanak el.