Elárverez a Christie's egy palack bordeaux-i bort, amely több mint egy évet töltött el a Nemzetközi Űrállomáson egy tudományos kísérlet részeként a Föld körül keringve - közölte kedden az aukciósház, amely szerint ínyenceknek a különleges nedű akár egymillió dollárt is megérhet.
A Petrus 2000 egyike annak a tizenkét üveg francai bornak, amely januárban tért vissza a Földre az űrállomásról. A
tudományos kísérlet
része annak a hosszabb távú erőfeszítésnek, hogy a Földön lévő növényeket ellenállóbbá tegyék a klímaváltozásnak és a betegségeknek azáltal, hogy újfajta stressznek teszik ki őket.
Március végén 12 borszakértő a bordeaux-i borkutató intézetben vakon tesztelte az egyik űrben járt palackot együtt ugyanazon, de borpincében maradt évjárattal. Megállapították, hogy a súlytalanság nem rontott a bor minőségén, hanem jobban érlelte azt.
Tim Tiptree, az aukciósház bor- és szeszesital-részlegének nemzetközi igazgatója szerint a világűrt megjárt bor "páratlan környezetben" érlelődött. "Egy nagyon harmonikus bor, amely képes arra, hogy fenségesen érlelődjön, ezért választották ezt a tudományos kísérlethez. Nagyon biztató, hogy pompás ízű volt, amikor visszaérkezett a Földre" - hangsúlyozta.
A tudományos kísérletet a Space Cargo Unlimitied luxemburgi startup szervezte. Az aukció bevételéből a további ilyen kutatásokat fogják finanszírozni.
Az aukciós tételben szerepel egy Földön érlelt Petrus ugyanabból az évjáratból, hogy a majdani vevő össze tudja hasonlítani ízüket, ha úgy döntene, hogy felbontja őket.
Ugyanezt tették márciusban a borszakértők is. Jane Anson, a The Decanter borászati folyóirat szakírója akkor úgy fogalmazott, hogy
a Földön maradt bor íze "fiatalabb volt, mint azé, amely megjárta a világűrt.
Az, amelyik a Földön maradt, nekem egy kicsit fanyarabb, egy kicsit tanninosabb és egy kicsit fiatalabb volt. Az űrben jártnak a tanninjai lágyabbak voltak, jobban kijött egy virágos íz."
A bor érlelési folyamatának kémiai és biológiai elemzése lehetővé teszi a tudósok számára, hogy megtalálják a módot jó évjáratok mesterséges érlelésére. Szőlővesszőket is vittek a kísérletben az űrállomásra, amelyek nemcsak túlélték az utat, de gyorsabban nőttek, mint a Földön maradt társaik, annak ellenére, hogy kevesebb fényt és vizet kaptak.