Veress Tamás kifejtette: a Kanizsa Agrár Zrt. adományaként érkezett európai bölények ugyan még fiatal állatok, így testméretben elmaradnak felnőtt társaik mögött, de már így is igen látványosak. A két bölény ezekben a napokban ismerkedik új otthonával, a május 1-i miskolci Állatkerti Majálisra érkező látogatók már megtekinthetik őket.
A kétéves hím és egyéves nőstény bölényt hamarosan két további egyed követi, amelyekkel teljessé válik a miskolci bölénycsorda. Az állatok 2-3 év múlva válnak ivaréretté, az állatkert utódokra számít - tette hozzá a szakember.
Emlékeztetett arra, hogy az európai bölények (Bison bonasus) néhány évszázada még Magyarország területén is előfordultak, sőt, Nagy Lajos király a Diósgyőri vár környéki erdőkben vadászott is rájuk a 14. században. Még száz évvel később, Mátyás király idejében is gyakoriak voltak az országban a főúri bölényvadászatok. Az utolsó magyar bölényt 1762-ben Erdélyben ejtették el. A vadászat hatására az elmúlt évszázadokban fokozatosan kipusztult a faj. Az utolsó vadon élő egyedet 1925-ben pusztították el Lengyelországban.
Veress Tamás rámutatott: az állatkertek szerencsére még időben tudtak lépéseket tenni a faj megmentéséért. Az állomány folyamatosan növekedett, így az 1950-es évek óta több helyre sikeresen visszatelepítették. Manapság újra csaknem kétezer bölény él szabadon. Az európai állatkertek ma is összehangolt tenyészprogram keretében szaporítják a fajt.
Az európai bölény a kontinens legnagyobb állata, a kifejlett bika a 800-1000 kilogrammos testsúlyt is elérheti. A marhafélékkel rokon bölény esetében a hím és a nőstény egyaránt szarvat visel. Nappal aktív, elsősorban reggel és este táplálkozik. A nőstény borjaival csordákban él, míg a hím többnyire magányosan. Elsősorban fűféléket legel, de elfogyasztja az egyéb lágyszárúakat, a lombot és a fakérget is.