A felkelők támogatását engedélyező utasítást az informátor szerint az elnök valamikor az elmúlt két-három hétben írta alá. A legvalószínűbb érintett, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Fehér Ház nem kívánta kommentálni az értesülést.
A titkosszolgálati műveletek jóváhagyásáról szóló információ olyan helyzetben látott napvilágot, amikor Obama elnök nyíltan arról beszél, hogy "nem zárja ki" a líbiai felkelők felfegyverzését. Igaz, Washingtonban az elmúlt napokban többen is óvatosságra intettek a lépéssel kapcsoltban, mert a nyugati szakszolgálatoknak még nem sikerült hitelt érdemlően megállapítaniuk, hogy valójában milyen csoportok is harcolnak a Kadhafi-ellenes erők soraiban.
A líbiai helyzet értékelő amerikai megfigyelők szerint sem a kormányerők, sem a lázadók - akik nehézfegyvereket kértek Washingtontól - nem tudnak áttörést elérni. Szakértők szerint az elnöki utasítást, amely széleskörű felhatalmazást jelenthet a CIA számára - beleértve a fegyverszállítást is - még egy végleges engedélynek is követnie kell.
A The New York Times értesülése szerint egyébként a Líbiában bevetett titkos ügynökök feladata egyebek között a légi csapások célpontjainak kijelölése volt. A lap tudni véli, hogy az országban több tucatnyi brit kommandós, valamint az MI6 hírszerző szolgálat több ügynöke is jelen van.
Robbanások Tripoliban
A líbiai főváros felett átrepülő harci gépek zaja és robbanások is hallatszottak Tripoli délkeleti külvárosaiból az AFP francia hírügynökséget a városból tájékoztató szemtanú szerint.
A beszámoló szerint Tripoli déli és délkeleti része felett repültek át a gépek, a robbanások pedig a Szalaheddin negyedben voltak, ahol egy katonai létesítmény lehetett a célpont.
A Jana hivatalos líbiai hírügynökség, később azt állította, hogy "a gyarmatosító keresztes agresszorok" - a nemzetközi koalíciós erőket minősítik így a Kadhafi-hívek - polgári célpontokat támadtak a fővárosban az éjszakai bombázás során. A Jana azzal fenyegetőzött, hogy a líbiaiak elleni minden egyes bombáért és rakétáért megfizet majd a katari kormány és az emírségek vezetése, az a két arab ország, amely részt vesz a nemzetközi koalíciós erőkben.
Dezertált a külügyminiszter
Hivatalos londoni források rendkívül komoly áttörésként értékelték, hogy a líbiai rezsim egyik bennfentese, Musza Kusza külügyminiszter Nagy-Britanniába szökött, és azt közölte a brit kormánnyal, hogy le akar mondani tisztségéről. A csütörtöki brit sajtó a líbiai politikus dezertálását összefüggésbe hozza azzal a néhány órával korábbi bejelentéssel, hogy a brit kormány kiutasítja Líbia londoni nagykövetségének több diplomatáját.
Musza Kusza szerdán késő este érkezett a Londontól délnyugatra fekvő Farnborough repülőterére Tuniszból. A tény, hogy ide érkezett, bizonyossá teszi, hogy nem kereskedelmi repülőjáratot vett igénybe, és útját előre megszervezték.
A csütörtöki The Times értesülése szerint Musza Kuszát érkezése után azonnal kihallgatta a brit hírszerzés. A lap egyik magas rangú kormányforrása "élő információs kincsestárnak" nevezte a volt líbiai külügyminisztert. "El lehet képzelni, mennyi mindent tud ez az ember mindenről" - idézte forrását a The Times.
A BBC hírmagyarázója kiemelte, hogy Musza Kusza 1994-től 2009-ig a líbiai titkosszolgálat vezetője volt, és alapvető szerepet játszott a Londonnal és Washingtonnal folytatott tárgyalásokban, amelyek eredményeként Kadhafi feladta a tömegpusztító fegyverek kifejlesztését célzó programját.
A BBC szerint Musza Kuszának bennfentes kapcsolatai voltak a brit hírszerzéssel (MI6), és "pontosan tudta, kit kell felhívnia" Londonban dezertálásának előkészítésére.