Német fegyencek vitték színpadra Mozart Varázsfuvoláját

InfoRádió / MTI
2010. október 23. 08:00
Hosszú börtönbüntetésüket töltő fegyencekből és diákokból álló különleges alkalmi színtársulat turnézott az elmúlt hónapokban a Frankfurt környéki börtönökben, ahol Mozart Varázsfuvolájának egyedi feldolgozásával örvendeztették meg a szintén rabokból, illetve a börtön falain kívülről érkezettekből álló közönséget.

A különleges feldolgozást ötször adták elő, és a szervezők azt szeretnék ha jövőre a börtönfalakon kívül, a nagyközönség előtt is bemutatkozhatna a műsor. Az idei év utolsó előadását szerda este, a Frankfurttól északra fekvő Butzbach városában tartották.

A 116 éves téglaépület tornatermében felállított alkalmi színház nézőterét rabruhába öltözött helyi fegyencek és a börtön falain kívülről érkezett vendégek osztották meg egymással. A börtönőrök vigyázó tekintetével kísért előadást szigorú biztonsági ellenőrzések előzték meg.

A különleges program a frankfurti színész-komikus, Maja Wolff és a zenész, Ulrike Pfeifer kezdeményezésére jött létre három évvel ezelőtt. A Varázsfuvola a harmadik darab, amelyet a duó azóta színpadra állított. Az idei év különleges volt, női és férfi rabok is szerepeltek a darabban, akik azonban nem próbálhattak együtt, így a szövegeket és a mozdulatokat is egymástól külön gyakorolták be és csupán az előadás előtti kosztümös főpróbán találkoztak először. "Ez a kezdeményezés igazán nagy lehetőséget jelent a raboknak, mert együtt dolgozhatnak a diákokkal" - mondta Wolff.

A börtönfalak között felcsendülő Varázsfuvola számos jól ismert, de legalább ugyanennyi modern elemmel lepte meg a közönséget. A Papageno szíve hölgyét alakító Papagena például egy rap számmal kápráztatta el a nézőket, a mogorva televíziós riporter, Klara Fall alakította a mesélőt, aki az Éj királynőjét kifaggatta a színpadon. A börtönéletre utaló szójátékokat és megjegyzéseket jóízű nevetéssel és tapssal jutalmazta a közönség.

Az opera jól ismert dallamait az élő kórus és a Stomp, illetve a Blue Man Group együttesek dobtechnikáját idéző ütőhangszerek játéka váltogatta, miközben a hallgatóság csak találgatni tudta, hogy ki a rab és ki a diák a színpadon állók közül. A közönség soraiban ülő rabok hatalmas ovációval és szívből jövő tapsviharral, illetve füttyszóval gratuláltak az amatőr színészeknek, akik közül sokan a színpadi fények kihunyása után maguk is visszatértek celláikba.