Gondozói értetlenül figyelték Santinót, a 31 éves hím csimpánzt, amikor az kövekkel kezdte dobálni otthona, a svédországi Furuvik Állatkert látogatóit. Nem az agresszió efféle megnyilatkozása döbbentette meg őket, hanem a tény, hogy az állat kaviccsal és betondarabokkal hajigálja az embereket; fogalmuk sem volt, hol tartja a készletét.
A rejtekhelyet csak akkor találták meg a gondozók, amikor átkutatták Santino kifutóját. Az is kiderült, hogy az emberszabású a területét határoló sánc tövéből szedegette össze a köveket, sőt, egyes darabokat áramvonalassá csiszolt-ütögetett, majd elspájzolta őket későbbi használatra. A látogatók szerencséje, hogy az állat nem céloz jól: senki sem sérült meg súlyosabban.
Santino viselkedése bizonyítja, hogy az előre gondolkodás nem kizárólag emberi sajátosság: a csimpánzok is képesek tervezni és van fogalmuk a múltról, jövőről, ráadásul azt is képesek titokban tartani, mire készülnek. "Sosem tudtam tökéletes fotót készíteni róla, miközben követ gyűjtöget. Amint meglát, abbahagyja" - magyarázta a Santino viselkedését tanulmányozó Mathias Osvath, a Lund Egyetem munkatársa.
Nem jó feldühíteni!
A csimpánzokkal végzett kísérletek során korábban is megfigyelték az előre tervezés jeleit, de eddig sosem lehetett kizárni annak lehetőségét, hogy vannak más magyarázatok az állatok viselkedésére. Osvath doktor tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy Santino csak akkor használta a köveit, amikor valami feldühítette, ez pedig általában csak jó néhány órával az összegyűjtésük után történt. Biztos tehát, hogy az állat előre eltervezi, mit fog tenni velük.
A szakértő a Current Biology című lapban megjelent írásában amellett érvel, hogy a csimpánzok fejlett tudattal rendelkeznek, képesek felfogni a múltat és a jövőt, előre eltervezni tetteiket és később kivitelezni azokat. Mathias Osvath szerint a vadonban élő csimpánzok még jobbak a tervezésben, hiszen az életük múlhat azon, hogy elég előrelátóak-e.
Santino 1978-ban született a müncheni állatkertben, és ötéves korában került a Furuvikba. Tizenhat esztendősen ő lett a csimpánzcsoport domináns hímje, és most van élete teljében. Ezek a főemlősök a természetben 50, fogságban pedig 60 évig is elélnek. Santinónak is elég ideje van még, hogy tökéletesítse célzóképességét...