Kapar a torka, tüsszög, didereg, köhécsel és gyakran törli az orrát? Valószínűleg náthája van, vagyis összeszedett egy vírusfertőzést, szervezete pedig éppen most próbálja leküzdeni az odabenn elszaporodott kórokozókat.
Naponta vírusok ezreivel kerülünk kapcsolatba, ám a legtöbb támadását szervezetünk képes elhárítani, vagy, ha mégis megfertőz minket valami, hát nem okoz tüneteket. Ám míg a klasszikus ragályos betegségekért egy-egy kórokozó felelős, addig a náthát kétszáznál is több vírusfaj idézheti elő, vagyis az immunrendszer nem képes teljes védettséget kialakítani ellene.
A náthát okozó vírusok a torokban és az orrban tenyésznek - vagyis a kór felső légúti megbetegedés -, ám nem miattuk érzi magát rémesen a beteg: a kellemetlen tüneteket az idézi elő, hogy az immunrendszer megpróbálja legyőzni azokat.
Néhány órával azután, hogy a vírusok megtelepednek a szervezetben, az orrot bélelő, illetve a fehérvérsejtek citokineket kezdenek termelni. E kémiai anyagok képesek semlegesíteni a kórokozókat, ám a véráramban keringve lázat, fáradtságot és étvágytalanságot okoznak. Ezzel egyidőben az orrban lévő sejtek nyálkát választanak ki, hogy kimossák a szervezetből a vírusokat és a "küzdelem" melléktermékeit.
Óvakodjon a távirányítótól!
A Calgary Egyetem kutatói szerint a tünetek kialakulásának oka valójában az, hogy az immunrendszer túlreagálja a veszélyt. A szakértők azt vizsgálják, miért nem képes a szervezet védekező mechanizmusa anélkül hatásosan legyőzni a vírusokat, hogy pocsék közérzetet okozna.
Hogyan úszhatjuk meg a megbetegedést? A náthát okozó vírusok nem élnek meg az orron és a torkon kívül, és a kutatások szerint a legtöbbször nem úgy kerülnek a szervezetbe, hogy egy beteg rátüsszent valakire: leggyakrabban a saját kezünkről jutnak tenyészhelyükre, például úgy, hogy mi is megfogunk egy kilincset vagy a tévé távirányítóját, amihez korábban már hozzáért egy beteg, és amelyen - egy apró nyálkagömbben - ott a kórokozó.
Érdemes tehát gyakran kezet mosni meleg vízzel és szappannal, mert ez jelentősen csökkentheti a megfertőződés esélyét. Ha nem muszáj, arcunkhoz se érjünk gyakran, mert úgy a kezünkről könnyebben az orrunkba juthatnak a vírusok. A kutatók szerint az is segít, ha melegen tartjuk a szaglószervet, a vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy könnyebben megbetegszik az, akinek orrában a belső membrán hideg.
Még egy jó tanács: érdemes kerülni a stresszt. A náthavírusok azért képesek átvenni az irányítást testünk fölött, mert a test erőforrásai nem bizonyulnak elegendőnek a legyőzésükhöz. Márpedig egyre több kutatás bizonyítja, hogy a mindennapos stressz tompítja az immunválaszt.
Tények és hiedelmek a nátháról
Minél öregebb valaki, annál ritkábban kapja el
Igaz. A gyerekek évente átlagosan tízszer esnek át a náthán, a felnőttek ötször, míg az idősebbek ennél is kevesebbszer. Minél több év van a hátunk mögött, a szervezet annál több kórokozóval találkozik, és sok ellen antitesteket állít elő.
A nátha elsősorban a zárt nyilvános helyeken, például vonatokon, buszokon támad
Nem igaz, a legtöbben a saját otthonukban betegszenek meg, és a családban élő kisgyerekektől kapják el a náthát.
A nátha csókolózással terjed
Ez is csak hiedelem. Mivel a betegséget okozó vírusok elsősorban az orrban fordulnak elő, igen valószínűtlen, hogy a szájból jutnának át a következő "áldozat" szervezetébe.
Ha megfázunk, náthásak leszünk
Ez tény. Sokáig azt hitték, ez sem igaz, de az újabb brit kutatásokból kiderül, hogy ha a lábunk fázik, amikor a vírusok épp elárasztják a testünket, nagyobb valószínűséggel produkálunk tüneteket.
Azért a tél a nátha szezonja, mert sokan zsúfolódnak össze a melegben
Ez bizony nem igaz. Eredetileg azt gondolták, hogy a vírusok leginkább a lehelettel terjednek. A feltételezés azért nem helytálló, mert a nagyvárosokban nyáron is nagy a zsúfoltság, mégis a hideg hónapokban van a legtöbb náthás megbetegedés.