Jurij Gyemencsuk, az állomás megbízott vezetője közölte: a hegyet jelenleg felhők rejtik el, ezért nem látható a lávafolyam, de az állomás nyomon tudja követni, hogy a vulkán mintegy fél kilométer magasba tüzet okád és ömlik a láva.
A Kljucsevszkaja a legközelebbi lakott településtől, Kljucsitól mintegy 30 kilométerre van, így az ott élőket nem fenyegeti veszély, mert a láva rendszerint nem ér el odáig, a sár pedig másfelé folyik. A lávaömlés esetleg fenyegetheti a térségben lévő vadászokat, a hamufelhő pedig a légi közlekedést - mondta a tudós.
A Kljucsevszkaja Eurázsia legmagasabb vulkánja, 4750 méterével óriásként tornyosul a hatalmas, lávafolyamokkal, hamulerakódásokkal tarkított síkság fölé. Formája szinte tökéletes, mindig jégpáncél alá rejtőző kúp, kráteréből szünet nélkül forró gáz árad. Ez az összkép teszi a Föld egyik legszebb vulkánjává. Első ízben 1697-ben jegyezték fel kitörését, s az utóbbi közel harminc évben szinte minden évben kitört.
Kamcsatkán közel másfél száz - köztük húsznál több működő - vulkán van, s ezek a félsziget keleti partvidékén, egy 700 kilométer hosszú és 80 kilométer széles sávban helyezkednek el, ahol a Csendes-óceáni kőzetlemez évente tíz centiméterrel tolódik az Eurázsiai kőzetlemez alá. A Kamcsatka előtti úgynevezett szubdukciós zóna így a Föld egyik "leggyorsabb" ilyen területe.