Az ördögűzést bírósági döntés védi Texasban

Infostart
2008. július 30. 07:10
Kész az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé vinni ügyét az az amerikai nő, aki azt állítja, hogy egy vallási csoport tagjai tizenkét évvel ezelőtt, miközben ördögűző szertartásnak vetették alá, testi és lelki sérüléseket okoztak neki. A texasi legfelsőbb bíróság szerint ilyesmiért nem lehet beperelni egy egyházat.

Laura Schubert Pearson azzal vádolja a Kies Tisztás Gyülekezet nevű vallási csoport tagjait, hogy a kétnapos ördögűzési szertartás során, aminek 1996-ban alávetették, testi és lelki sérüléseket okoztak neki, amely után öngyilkosságot kísérelt meg.

Első fokon 300 ezer dolláros (mintegy 45 millió forintos) kártérítést ítéltek meg a nőnek, a fellebbviteli bíróság azonban 188 ezer dollárra mérsékelte az összeget, ám indokolásában megemlítette: a "hiperspirituális környezetben" kialakult mentális problémákkal kapcsolatos felelősség alól a vallásszabadság nem menti fel az egyházat.
A texasi legfelsőbb bíróság néhány napja hozott döntést Laura Schubert Pearson ügyében, és elutasította a fellebbviteli testület érvelését, közölve: a bíróságok beavatkozása egy egyházi vitába alkotmányellenes lenne. Az ügyet vezető bíró, David Medina fogalmazott így, aki szerint éppen ezért nem is lehet jogi felelősséget megállapítani a szertartás lebonyolításával kapcsolatban.

Alkotmányossági vita


Akadnak bírák, akik nem értenek együtt a texasi legfelsőbb bíróság határozatával. Egyikük, Wallace Jefferson szerint a döntés nem összeegyeztethető az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának gyakorlatával, és sokkal nagyobb teret hagy az egyháznak, mint az alkotmány vonatkozó része.

"Az Első Kiegészítés a vallásszabadságot biztosítja, ám a vallás nevében elkövetett szándékos bántalmazást nem szentesíti" - magyarázta Wallace Jefferson.

Hiram Sasser, a Liberty Legal Instute, a vallási ügyekben indított eljárásokban a pereskedő feleket képviselő non-profit szervezet igazgatója szerint extrém esetekben - például, ha szexuális zaklatásról van szó - az egyház és az állam igenis összeütközésbe kerülhet.

Laura Schubert Pearson esetében ugyanakkor Sasser szerint a bíróság valóban nem avatkozhat az ügybe, hiszen a nő főleg az érzelmein alapuló vádakat fogalmazott meg, amelyek mélyen összefonódtak a vallásgyakorlással. "A kormányzat nem ellenőrizheti az egyházi gyakorlatot" - hangsúlyozta, hozzátéve: ha a bíróság a nőnek adott volna igazat, az véget vetett volna a vallásszabadságnak és az egyházak függetlenségének.

A most 29 esztendős Laura Schubert Pearsont tizenkét évvel ezelőtt azért vetették alá az ördögűzésnek, mert a gyülekezet tagjai meg voltak győződve arról, hogy a lányt - és több társát - megszállta a gonosz. A nő azt állítja, hogy a kétnapos szertartás során mindannyiukat összeverték; benne annyira mély nyomokat hagytak a történtek, hogy később megpróbálta felvágni az ereit.