Korábban még sosem vizsgálták, hogy a külföldön is bevetett mentőkutyákat mennyire terheli meg feladatuk, a sérültek keresése, vagy azt, hogyan lehet javítani az állatok állóképességét - mondta az InfoRádiónak a Pest megyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke.
Balázs László hozzátette: a dubaji bevetési gyakorlaton a résztvevő kutyákkal lenyelettek egy kapszulát, amely folyamatosan rádiójeleket sugározott és információt adott az állatok testhőmérsékletéről, amiből következtetni lehet arra, hogy melyik munkafázis terheli meg leginkább őket.
A kutyákon egy stresszmérőt is elhelyeztek, amely azt rögzítette, hogy mozognak-e. Ennek segítségével azt lehet kideríteni, hogy szabadidejükben, amikor gazdáik nincsenek ott, mennyire tudják kipihenni magukat az állatok. A pulzusmérő azt mutatta, hogy munka mennyire terheli meg őket, és milyen gyorsan tudnak megnyugodni - fűzte hozzá a Pest megyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke.
A gyakorlat során a dubaji rendőrség egyik sivatagos telephelyén földrengést szimuláltak, ahol mesterségesen épített romokat kellett átvizsgálni minden kutyának, naponta négy-öt alkalommal, esetenként 47 Celsius-fokos hőségben - mondta Balázs László.
A felmérésen kilenc országból érkezett mentőkutyák és gazdáik vettek részt: a húsz állat közül négy érkezett Magyarországról. Bár az adatok kiértékelése még tart, a szakértők szerint a magyar kutyák nagyon jól képzettek és jó kondícióban vannak, és minden "sérültet" megtaláltak - közölte a Pest megyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke.
Balázs László szerint gyakorlat tanulsága az, hogy fejleszteni kell a kutyák fizikai kondícióját és a keresési kedvét, motivációját.
Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa