Éveken át kóborolt az ausztrál és pápua új-guineai vadonban Victor Flanagan, vagy, ahogy a média nevezte, a Meztelen Nomád. A férfi, aki csak akkor tekert szoknyát a dereka köré, ha egy településen sétált keresztül, saját bevallása szerint azért élt így, mert kapcsolatban akart lenni a természettel.
A férfi elutasította a tulajdon fogalmát, minden vagyonát - használati tárgyait és egy pár papucsot, amit akkor viselt, ha túl sok volt a kavics vagy a hegyes tüske az úton - egy kis csomagban vitte magával, amerre csak járt.
Victor Flanagan utoljára 1996-ban adott életjelet magáról: akkor Pápua Új-Guineából hívta fel testvérét, Violet Georgina Jenkinst, aki azóta nem hallott a férfiról.
A perthi legfelsőbb bíróság most, 12 évvel később halottá nyilvánította a férfit, több millió ausztrál dollárt érő házát pedig, amelyet Victor Flanagan apja halálával örökölt meg, testvérének ítélte.
Bár a férfi holtteste sohasem került elő, valószínű, hogy tényleg elhunyt. Testvére korábban azt hallotta, hogy pápua új-guineai favágók egy meztelen, fehér bőrű férfi tetemére bukkantak egy kenuban, akit végül tömegsírba temettek más ismeretlenekkel együtt.
1995-ben Victor Flanagan úgy nyilatkozott egy riporternek: mindig akad, aki segít neki a túlélésben. "Amikor megéhezem, tartom a tányéromat, amikor megszomjazom, tartom a kulacsomat, hogy nekem, és a kutyámnak is legyen vize" - mondta akkor a Meztelen Nomád.