Azóta a kormány két közvetlen tagját, Lord Sainsbury tudományügyi és Ian McCartney kereskedelmi államminisztert is bekérették meghallgatásra. A brit sajtó értesülése szerint a rendőrség a kormányfő beidézését sem zárja ki.
Blair azonban a BBC-nek adott, vasárnap sugárzott interjúban azt mondta: nem tud arról, hogy a munkáspárti kormány bármely tagja kiváltságot vagy nemesi címet pénzért adott volna valakinek.
Szavai szerint nem teljesen közismert, hogy a Lordok Házában van néhány hely, amelyek betöltésére a pártok javasolhatnak támogatókat.
Ez nem kiváltság-osztogatás, a felső kamarába ugyanígy javasolhatnak pártoló tagokat a konzervatívok és a liberális demokraták is - tette hozzá.
Az 1997-ben, jórészt korrupcióellenes programmal hatalomra került Labour a brit sajtót néhány hete elöntő riportok szerint a tavalyi választási kampány előtt bejelentés nélkül 14 millió fontos (5,6 milliárd forintos) kölcsönt vett fel vagyonos adományozóktól.
Jóllehet ez önmagában még nem törvénybe ütköző, a kampányt hitellel támogatók közül azonban többet cserébe a kormány nemesi rangra és felsőházbeli tagságra javasolt.
Nagy-Britanniában a politikai pártok nem részesülnek állami támogatásban; a pártok finanszírozása döntően adományokból történik, elvileg szigorú szabályok alapján.
Az ügyben kezdett rendőrségi vizsgálat alapja az a 80 évvel ezelőtt hozott törvény, amely tiltja, hogy a mindenkori kormány pénzért nemesi és egyéb rangokat, kiváltságokat osztogasson.
Blair a vasárnapi BBC-interjúban gyakorlatilag kizárta, hogy már a Labour idei őszi kongresszusán bejelenti távozását. A miniszterelnök szavaiból az derült ki, hogy még legalább egy évig hivatalában marad, miután kijelentette: a nyolc vezető ipari hatalom (G8) jövő évi csúcsértekezletén is ő kívánja Nagy-Britanniát képviselni.