A csípésszezon idén is nyár végére várható, s a természet szerelmeseit előre figyelmeztetik, hogy a darázs-, méh- és lódarázs-csípések akár halálhoz is vezethetnek. 2004-ben 8, az előző négy évben átlagosan 2-2 ember halt meg darázscsípés következtében.
Különösen az allergiára hajlamosaknak érdemes óvakodniuk, s gyógyszert vinni magukkal.
Nincs hivatalos nyilvántartás arról, hogy mi okozza a csípéseket, de Lars Chittka professzor, a londoni egyetem viselkedés-ökológiai szakértője szerint egy "Dolichovespula media" nevű agresszív darázsfajta szaporodott el az utóbbi időben.
Bár a lódarázs látszik a legfélelmetesebbnek, mert nagy és hangos, fészkétől távol nem támad. A Dolichovespula sokkal agresszívebb, és pici fészkeit szemmagasságban építi a fákon és bokrokon, így a kertészek véletlenül is beleütközhetnek. A darazsak a fészek szélén őrködnek, és azonnal a közelítő arcot támadják meg.
Darazsak közelében lassan kell mozogni, nem szabad kézmozdulattal elhessegetni őket, a darázsfészek eltávolítását pedig szakembernek kell végezni - ajánlják a szakértők.
A nyár vége a legveszélyesebb, mert az emberek sokat vannak a szabadban, és a darázskolóniák is ilyenkor a legszámosabbak. Ráadásul ilyenkor már kevesebb a természetes táplálék, és a darazsak könnyen rászoknak a fagylaltra.
Egyes csípések különösen veszélyesek. A szájban és a torokban a csípés miatti duzzanat elzárhatja a légutakat, ezért a szabadban mindig célszerű megnézni, nincs-e darázs azon a falaton, amelyet éppen bekapna az ember.
Az erős allergiás tünetek esetén - ha a csípés egész környékét csalánkiütések borítják és légzési nehézségek lépnek fel - azonnal orvoshoz kell fordulni, nem szabad várni, mert a késlekedés akár a beteg halálát is okozhatja.