Megállapodás nélkül zárult a jövő évi bérekről szóló tárgyalások második fordulója a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A munkáltatók 4 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést tartanának indokoltnak, a szakszervezetek viszont továbbra is ragaszkodnak a hároméves bérmegállapodásban szereplő 12-14 százalékos növekedéshez. A munkaadói oldal szerint az eredeti megállapodás gazdasági feltételei nem teljesültek, ezért annak felülvizsgálatát sürgetik.
A 2024 végi bérmegállapodás szerint 2025. január 1-től 9 százalékos minimálbér-emelésnek kell történnie, 2026. januártól 13 százalékosnak, illetve 2027. január 1-től pedig 14 százalékosnak. Ezen alapmegállapodás mellett azonban leszögezték azt is, hogy mindez akkor történik meg, ha a gazdaság, a GDP növekedése megtörténik, ám az elvárás egyik évben sem teljesült. 2025-ben 3,4 százalékkal, 2026-ban 4,1 százalékkal és 2027-re várhatólag 4,3 százalékkal kellene a GDP-nek növekedni, akkor teljesülne a szerződéses feltétel. Ehhez képest az utóbbi négy évben összesen volt 1,2 százalékos GDP-növekedés – szögezte le Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese az InfoRádióban.
„ A munkaadók, úgy gondolom, hogy jogosan érzik azt, hogy ez a szerződéses feltétel nem teljesült. 2025-ben 9 százalékos emelés volt, 2026-ban már a 13 helyett csak 11 százalékkal nőtt a minimálbér, illetve 7 százalékkal a garantált bérminimum, látva a gazdasági adatokat. A gazdaság lefelé menő ágban van. A beruházások csökkenése, a vállalkozások nehézségei, a belső forgalom gyengülése arra predesztinál minket, hogy ne kínáljunk többet” – fogalmazott az elnökhelyettes. Elmondása szerint a tárgyaláson az is kiderült, hogy
a kormányzat is osztja a munkaadók álláspontját,
mert a munkaadókon rengeteg teher van, de erőn felül emelték a béreket. Ennek fényében az ajánlatukat megfelelőnek tartják, különös tekintettel arra, hogy a kormányzat a minimálbér járulékainak csökkenését vetítette előre. Számításaik szerint az általuk ajánlott 4 százalékos emelés és ez együtt körülbelül 13 százalékos nettó bérnövekedést jelentene a munkavállalóknak ebben a sávban, tehát akár 680 ezer forintig – pontos számot nem tudnak, mert csak annyi ismert, hogy a kormány itt egy sávos könnyítést tervez.
Felidézte: a kormányzat részéről Kármán András pénzügyminiszter, illetve Szabó Imre államtitkár-helyettes is úgy nyilatkozott, hogy az összesen 13 százalékos reálbér-növekedés egy korrekt ajánlat ebben a helyzetben. „Ők is érzik azt, hogy
a gazdaságnak meg kellene lódulnia, a vállalkozásoknak beruházni kellene, úgy, hogy vagyonadó is lesz, a belső fogyasztás gyenge, az exportőrök is gyengélkednek a hirtelen erős forint miatt.
Tehát a gazdaság növekedéséhez szükség van arra, hogy a vállalkozások kicsit magukhoz térjenek. És a bértömeg az minden vállalkozás, különösen a termelő vállalkozások esetén nagy költség” – emelte ki Ádám Imre.
Nonszensznek nevezte, hogy a munkavállalók ragaszkodnak a bérmegállapodásban szereplő emeléshez, még úgy is, hogy a képviselőik szeretnék megvárni a harmadik negyedéves gazdasági adatokat, és az alapján meghozni a döntésüket. A munkaadói oldal nevében azt mondta, hogy reméli, a munkavállalók belátják, hogy a jelen helyzetben a kormányzati ígérettel együtt számított 13 százalékos reálbér-növekedés „win-win helyzet lenne” és elfogadják az ajánlatot. Amennyiben nem történik megállapodás, a szabályok szerint a kormányzat fog dönteni, de Ádám Imre bízik a tárgyaló felek megegyezésében.
A munkavállalói oldal béremelési követeléseiről Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban elmondta: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán miniszteri tájékoztatót kaptak a középtávú költségvetési elképzelésekről, és ezután, már csak a munkáltatói képviselettel volt egyeztetés a minimálbér jövő évi emeléséről. A szervezet egyelőre az ellenoldal 4 százalékos ajánlata mellett tartja magát a bérmegállapodásban foglaltakhoz, illetve közölte az egyeztetésen, hogy a háromnegyed év értékelése után tudja kialakítani a végleges álláspontját, valamint azután, hogy megismerték a minimálbér, illetve a minimálbér kétszereséig tartó új szja-szintre vonatkozó részletes szabályokat is megismerhették.
Az emelés tényét természetesnek nevezte Zlati Róbert, és szerinte örömteli, hogy
a munkáltatói oldal is beszél a minimálbéren kívül a garantált bérminimum emeléséről is, csak a mértékkel elégedetlen a MASZSZ.
„A kormányzat a minimálbér kétszereséig terjedő személyi jövedelemadó-csökkentéssel egy váratlan és egyelőre nehezen kezelhető lépést tett a jövő évi bérekkel kapcsolatosan, ami kissé megnehezíti most szerintem az egyeztetéseket, de ha pontosabb információink lesznek, akkor lehetséges, hogy könnyebben fogunk tudni előre menni. Szerintem mindhárom oldal abban érdekelt, hogy legyen megállapodás, senki sem szeretne megállapodás nélkül a következő évbe átmenni, és az is célunk persze, a megállapodás minél előbb történjen meg” – mondta az elnök.
A 4 százalékos ajánlat emelésének igényével kapcsolatban emlékeztetett: a hároméves megállapodásnak nemcsak az volt a célja, hogy emelkedjenek a minimálbérek, hanem az is, hogy az európai uniós minimálbér irányelvnek is megfelelően, de szerinte az ország érdekében is legyen egy olyan minimálbérszint, amely „tényleg tisztes megélhetést biztosít”. Úgy látja, épp ez utóbbit próbálja szolgálni a kormányzati szja-csökkentés.
„Az eredeti megállapodás arról szólt, hogy a rendszeres
bruttó átlagkereset 50 százalékát kellene elérnie a magyar minimálbérnek.
Ez a mostani állás szerint nem fog teljesülni, és mi arra is kíváncsiak vagyunk, és próbáltunk válaszokat kapni, hogy amennyiben a megállapodás ilyen módon nem teljesül, akkor mi az alternatív javaslata a munkáltatói oldalnak vagy éppen a kormányzatnak. Hogy hogyan érjük ezt el, mikorra szeretnék elérni, milyen formában szeretnék elérni” – fogalmazott Zlati Róbert, megjegyezve, hogy erről kedden nem sikerült egyeztetniük.
A cikk Rozgonyi Ádám interjúi alapján készült.