A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) által "Múltat őrzünk, jövőt kérünk!" jelmondattal a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont elé meghirdetett demonstráción több mint százan sorakoztak fel az épületre vezető lépcsőn, hogy nyomatékot adjanak követelésüknek. A pécsi könyvtári, múzeumi, levéltári alkalmazottakhoz Szegedről, Szekszárdról és Kaposvárról érkezett kollégáik is csatlakoztak.
Voltak, akik
"Még a könyvtárosok sem maradhatnak örökké csendben",
"A munkánk érték, a bérünk szégyen", "A polcaink tele vannak, a pénztárcánk üres", "A levéltár rendezett, a fizetésünk nem", "A türelmünk lejárt, hosszabbítás nincs" és egyebek mellett "Ha a hivatástudatért lehet élni, a hivatástudatból miért nem lehet megélni?" feliratú transzparenseket tartottak a kezükben.
Nem várhat tovább
Simonfalvi Anita, a Csorba Győző Könyvtár KKDSZ alapszervezetének titkára, a könyvtár kulturális szervezője, az esemény szónoka hangoztatta: a kulturális dolgozók tisztességes bérezése nem várhat tovább. Üdvözölte, hogy a közgyűjteményi dolgozók béremelése nevesítetten is megjelenik a költségvetésben, és a miniszterelnök bejelentése szerint 2027-től 10,7 százalékkal emelkedik a nettó fizetésük, de úgy vélte, ez elmarad az évtizedek alatt kialakult bérhátrány miatt szükséges mértéktől, és az első lépésként sokak által indokoltnak tartott 25 százalékos emeléstől is.
A könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban és közművelődési intézményekben dolgozók jelentős része ma is méltánytalanul alacsony bérért végzi magas szakmai felelősséggel járó munkáját - fogalmazott. Kiemelte, különösen súlyos a helyzet a pécsi Csorba Győző Könyvtárban, az intézmény ugyanis "az általuk ismert béradatok alapján" az ország legalacsonyabb bérezésű megyei könyvtárai közé tartozik.
Simonfalvi Anita azt mondta, az a cél, hogy igazságos sávos béremelést és garantált felzárkóztatást, az azonos értékű munkáért azonos elvek alapján meghatározott kiszámítható bért kapjanak, országosan garantált átlátható bérminimumokat vezessenek be, vegyék figyelembe a munkakörhöz szükséges végzettséget, a szakmai tapasztalatot és a felelősség mértékét. Követelik azt is, hogy állami garancia biztosítsa a kulturális bérek finanszírozását, valamint kiszámítható előmeneteli rendszerük és jó munkakörülményeik legyenek - fűzte hozzá.
Kitért rá, megértik, hogy az évtizedek alatt felhalmozódott problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani, ám azoknak, akik ma ilyen alacsony fizetésből próbálnak megélni, nincs feltétlenül újabb néhány évük arra, hogy kivárják a változást.
Amennyiben szelíd kiállásaik nem hozzák meg a kívánt eredményt,
radikálisabb eszközökhöz nyúlnak
– hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, hogy ezt jogszerűen, szervezetten, a következményeket vállalva fogják megtenni.
A KKDSZ korábban azt közölte, hogy a kulturális javak megőrzésén dolgozó múzeumi, könyvtári, levéltári és közművelődési munkatársak, köztük restaurátorok, régészek, levéltárosok, múzeumpedagógusok, könyvtárosok, a működést támogató szakemberek átlagbére a munkájuk felelősségéhez képest kirívóan alacsony, alig haladja meg a hivatalos bérminimumot, mindössze bruttó 460 ezer forint körül mozog.