A Komárom-Esztergom Megyei Tűzoltó-parancsnokság műveletirányítói riasztották a napokban a Magyar Barlangi Mentőszolgálat munkatársait azzal, hogy a helyszínen lévő kollégáik szerint túrázók sérültek meg a Pilisben, Dobogókő alatt, a Fekete-hegy környékén.
A beszámolók szerint két hölgy valamiért letért a kijelölt túraútvonalról, majd egy rendkívül meredek lejtőn megcsúsztak és több métert zuhantak. Egyikük egy kitett, függőleges sziklaszakaszon esett le, és mintegy 20-30 métert csúszott tovább. Olyan sérüléseket szenvedett, hogy saját erejéből képtelen volt elhagyni a helyszínt. Őt az elsőként kiérkező esztergomi hivatásos és önkéntes tűzoltók alulról meg tudták közelíteni, a mentők a helyszínen ellátták, majd a tűzoltók segítségével eljutott a mentőautóig.
A társa viszont a sziklán, körülbelül 10 méteres magasságban (ez 2–3 emeletnek felel meg), egy fél lépésnyi szélességű kis párkányán rekedt. Ő nem sérült meg, de a kiszögellést nem tudja, nem merte elhagyni sem lefelé, sem felfelé. A tűzoltók rendkívül profi módon, tudásuknak és eszköztáruknak megfelelően mindent megtettek, hogy megelőzzék a nagyobb bajt: mentőkötéllel megközelítették és rögzítették a bajba jutottat, megakadályozva a további csúszást. Ám alpintechnikai mentőkapacitás hiányában nem tudták biztonságosan lehozni. A műveleti vezető ekkor kérte a barlangi mentők és a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat bevonását a megkezdett akciójuk biztonságos befejezéséhez.
A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat Szentendréről négy fővel, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat pedig három, a környéken lakó tagjával indult a Fekete-hegyhez. A falon rekedt hölgyet kötelekkel, mentőháromszöggel (pelenka-beülővel), valamint a két civil csapat alpintechnikai tudásával gyorsan és biztonságosan lehozták a párkányról: a legkitettebb letöréseken és függőleges falrészeken leeresztették a hölgyet, a már járható meredekségű részeken pedig kötélbiztosítással kísérték lefelé, egészen a biztonságos útig.
A mentésről a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat készített képeket.
A barlangi mentők közölték: „tanulság az is, hogy bár a Pilis erdei és panorámás meredélyei ősszel gyönyörűek, és szinte csábítják az embert arra, hogy járatlan ösvényeken is csatangoljon, célszerű a kockázatokat az adott pillanatban rendelkezésünkre álló teljesítőképességünk határainak figyelembevételével vállalni. A meredek hegyi terepen sokat javít a biztonságunkon a megfelelő lábbeli és szükség esetén a túrabot, de ezek sem pótolják a körültekintő tervezést és a jól kontrollált kockázatvállalást. Persze legyen mindig ‘B terv’ is a tarsolyunkban, célszerű bekészíteni az őszi túrákra fejlámpát, izolációs fóliát, plusz ruhadarabot, feltöltött telefont, és a telefonban az adott területen működő hegyi mentést végző szervezetek telefonszámát”.
A kutató-mentők pedig azt írták: „a kijelölt turistautak elhagyása rengeteg veszélyt rejt magában! Bár ez az eset szerencsére nem végződött tragédiával, őszintén meg kell mondanunk: nem sokon múlt.”