Mára a kiberbűnözés egy több mint 10 ezer milliárd dolláros probléma, ami egy felfoghatatlan szám, és a rossz célok szolgálatában az AI sokkal nagyobb veszélyt jelent, és az átlagemberek is veszélybe kerültek.
A szürke kis egér technika már senkinek nem javasolt, mert mostanra az automatizálás elérte azt a szintet, hogy mindenki lehet célpont.
Ráadásul személyre szabott kampányokat is tudnak az emberek ellen futtatni, most már ilyen magas szintű automatizálásnál. Tehát az „ugyan kinek kellhet az én adatom?” kérdésre már az a válasz, hogy bárkinek, ezért ez nem lehet egy védekezési technika – szögezte le az InfoRádió Aréna című műsorában Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója.
„Olyan módon kell hozzáállni az internet, a közösségi média és hasonló dolgok használatához, amiben van egyfajta strukturált félelem: nem össze-vissza kell rettegni, hanem strukturáltan félni. Végig kell azt gondolni, hogy milyen kapcsolatokban vagyok, milyen buborékjaim vannak, mert azokban vagyunk például a közösségi médiában vagy bárhol máshol. Kis kockázatelemzést kell magában az embernek végeznie, körülbelül úgy, mint amikor reggel a gyerekre föladja a kabátot, a sálat, és a bérletet a kezébe adja, meg mondja, hogy mit csináljon és mit ne. Ugyanezt az interneten vagy a technológiában ugyanígy végig kell futtatni: milyen eszközeim vannak, azokon van-e védelem? Amikor kommunikálok, kivel beszélek? A váratlan helyzetekre hogyan reagálok?
Mi történik akkor, ha van egy incidens a családban, mondjuk valaki egyszer csak fölhív riadtan a saját hangján, és azt mondja, hogy balesetben van, azonnal pénzt kell neki átutalni – akkor hol fogok meggyőződni arról, hogy tényleg vele beszéltem?
Mi lesz az a második csatorna, amin megkeresem, esetleg van-e valamilyen jelszó amit elkérek tőle ilyenkor?” – sorolta a szakértő.
Megjegyezte: persze az lenne a jó, ha mindenki és minden család végiggondolná ezeket, de persze a természetünk miatt nem mindenki készül állandóan a veszélyre. „Nem véletlen, hogy egy társadalomban az embereknek a 0,01 százalékából lesz rendőr, biztonsági őr vagy nyomozó, mert azért nem egy életkedvelő tevékenység, hogy az ember állandóan a veszélyekre készül fel” – mondta, kiemelve ugyanakkor, hogy ha más dolgokra felkészülünk, például természeti katasztrófákra, vízhiányra, áramhiányra, hidegre, akkor erre, az internetes veszélyekre is föl kell készülni.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült. A teljes beszélgetés alább megtekinthető, meghallgatható.