Az iskolai hiányzásokkal állandóan probléma van. Rendkívül szigorú a jelentésük módja, mert 10 óra igazolatlan hiányzásnál szankciókat von maga utána, tehát mindenki igyekszik rendezni a hiányzásait. Jellemzően orvosi segítséggel, ami az esetek jelentős részében nem indokolt – fogalmazott Rajháthy Beatrix, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke az InfoRádióban. Hozzátette: szerintük nem szükséges, hogy a háziorvostól kérjenek igazolást,
jobb lenne, ha lenne egy dedikált, szülő által igazolható mennyiségű hiányzási idő, ami életkortól függően természetesen változna,
hiszen a kisgyerekek általában gyakrabban náthásak, mint a nagyobbak. És akkor szükség lenne arra, hogy elkülönítsük az egyéb okokból való hiányzásokat, tehát részint az 1-2-3 napos adminisztratív, klasszikusan és eddig is engedélyezetten szülői hiányzásokat, és a más okokból az iskola által engedélyezett hiányzásokat, például ha utaznak, vagy valamilyen hosszabb családi program van, mint egy költözködés. Ha a szülőknek lenne saját „keretük”, akkor nem próbálnák megbeszélni a háziorvossal, hogy adjon ki hamis tartalmú igazolást, amiből állandóan problémák vannak – vélekedett.
A másik probléma a technikai gond: gyakran van hiba a KRÉTA rendszerben, ami napokat késik, ezért hetek óta körülbelül napi egy óra megy el a szülőkkel való levelezgetéssel, hogy az igazolás nem ment föl a KRÉTA rendszerbe, nem látja a tanár, tegye föl még egyszer, majd utána megjön az orvosi igazolás. Felesleges, megterhelő, mindenki számára kínos, kellemetlen helyzeteket teremt, tehát nagyon gyorsan orvosolni kéne ezt a helyzetet, hogy a banális hiányzásokat a szülők igazolják – mondta Rajháthy Beatrix.
A kérdésre, hogy a mindennapi munkában mekkora terhet jelent ez az adminisztrációs plusz a gyermekorvosok számára, úgy fogalmazott:
„nekem például átlagos méretű körzetem van, és napi fél-egy óra megy el vele, hogy körmölgetjük az igazolásokat”.
„Ráadásul gyakori a „telemedicinális” megkeresés, amikor a szülő telefonál, hogy a gyereknek ilyen-olyan-amolyan apró panaszai vannak, nem szeretné behozni a rendelőbe, mert akkor lehet, hogy még valami légúti fertőzést is hozzászed, vagy rosszul érzi magát, hasmenése van és kellemetlen számára eljönni, legyünk szívesek igazoljuk. Mit igazolok ilyenkor? A szülő bemondását. Tehát azt, hogy a szülő azt mondta, hogy rendszerint ezeket a tüneteket, ha eljön a gyerekkel, úgyse lehet észlelni, mert azt például, hogy hasmenése van a gyereknek, ahhoz már nagyon betegnek kell lenni, hogy a rendelőben az ember a néhány perces vizit alatt észlelje. Tehát teljesen értelmetlen dolog” – mondta a gyermekorvos.
A kérdésre, hogy milyen szabályozás szolgálná leginkább a gyermekek érdekeit, amely egyben csökkentené a gyermekorvosok adminisztratív terheit is, azt mondta: „az, hogy
lényegesen szélesebb lehetősége legyen a szülőknek a banális betegségek igazolására, és azt fogadják is el.
A telemedicinás részt mindenképpen ki kellene kapcsolni, hogy bemondás alapján megy az orvosi igazolás. A tényleges betegségeknél viszont, amikor hosszabb ideig valóban beteg a gyerek, lejön, esetleg a szülőnek táppénzes állomány is kell, azt viszont halálosan komolyan kell venni, tehát ott kell idő legyen arra, hogy a gyereket megvizsgáljuk, hogy a várható gyógytartamra mondjunk egy prognózist, hogy utána ellenőrizzük, hogy a gyerek valóban meggyógyult-e.
Tehát oda kellene a figyelmet összpontosítani, és nem napi fél-egy órát a rendelésből, illetve a rendelkezésre állásból teljesen felesleges dolgokra elvenni” – mondta Rajháthy Beatrix, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke az InfoRádióban.
A cikk Gyulai Péter interjúja alapján készült.