Csendes Olivér a Balaton Aktív Turisztikai Fejlesztési Program bemutatóján hangsúlyozta, hogy augusztus elsejei kinevezése óta több mint 80 szakmai szervezettel, 11 témában egyeztetett. A turizmusfejlesztést úgy kell kialakítani, hogy az a térségekben megerősített önszerveződésekre támaszkodó együttműködésen alapuljon, eredményeként először is a lakosság járjon jól, és a vállalkozók is sikeresek legyenek – mondta az MTÜ vezetője.
Nagy Júlia, az Innotime Hungary Kft. ügyvezetője elmondta: a Balaton Aktív Turisztikai Fejlesztési Program 150 turisztikai szolgáltatóval készített interjúra, lakossági és turisztikai kutatásokra, valamint önkormányzatok, szakmai szervezetek, kutatóintézetek és erdőgazdaságok és nemzeti parkok bevonásával zajló egyeztetésekre épül.
A program hét kiemelt fejlesztési területet jelöl ki:
- az aktív turisztikai főhálózat minőségének javítását és fenntartását,
- vízitúra- és kishajós megállópontok fejlesztését,
- aktív turisztikai kapuk kialakítását, ahol pihenésre, mosdóhasználatra, vízvételre, egészségügyi ellátásra és közösségi közlekedési platformok használatára is lehetőség van,
- foglalható túracsomagok létrehozását,
- szolgáltatói minősítési rendszer bevezetését,
- a Balaton Aktív Adatplatform kialakítását, valamint
- a látogatói terhelés, a természetvédelem és a klímaalkalmazkodás összehangolt kezelését.
Hangsúlyozta, a Balaton következő turisztikai szintlépését nem az új attrakciók, hanem a meglévő kínálat minőségi működtetése, az adatvezérelt irányítás és a hosszú távú együttműködés alapozhatja meg.
A stratégia kiemelt figyelmet fordít a nem vízparti települések bevonására, a szezonalitás mérséklésére és a természeti értékek megőrzésére. A 2035-ig megfogalmazott jövőkép négy meghatározó pillére a fenntarthatóság, a partnerség, a minőség és az adatvezérelt működés – mondta.