Babocsay Gergely azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy a Természettudományi Múzeum Budapesten marad, úgy fogalmazott: az intézmény Debrecenbe költöztetése "katasztrofális" lett volna.
A debreceni helyszínnel a múzeum az ország keleti pólusán, Magyarország legtöbb régiójából nehezen megközelíthető helyen épült volna fel, távol került volna a Budapest-központú kutatói-tudományos környezettől, nehezebbé vált volna az intézmény számára a nemzetközi kutatás, és sok nyugat-magyarországi érdeklődő számára nehézkessé vált volna a múzeum látogatása – emelte ki Babocsay Gergely.
Hozzátette: a megközelítőleg 11 millió darabos gyűjteménnyel rendelkező Természettudományi Múzeum budapesti elhelyezkedése a legtöbb magyar állampolgár számára a „legigazságosabb” helyszín, hiszen a különböző országrészekből a főváros közelíthető meg a legkönnyebben.
Debrecennek vagy más vidéki városnak is van azonban jogosultsága újonnan létrehozandó természettudományi gyűjteményre és múzeumra, hiszen nem baj, ha egy országban több ilyen tematikájú múzeum működik – húzta alá a megbízott főigazgató.
Hangsúlyozta, hogy az MTM kiállítótere számára jelenleg biztosított a működés a Ludovika téri épületben. Hosszabb távon azonban az volna a legjobb az intézmény számára, ha
a jelenleg szétszórtan, három budapesti helyszínen működő múzeum egy fővárosi, lehetőleg új épületbe kerülne
– magyarázta Babocsay Gergely.
A megbízott főigazgató a 2027. január 1-jével megszűnő Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központtal (MNMKK) kapcsolatban kiemelte: átgondolatlanul történt a központosítás, amelynek következményeként az adminisztráció rendkívül lassúvá vált, és a „megaszervezet” alá tartozó múzeumok – köztük a Természettudományi Múzeum – működése rendkívül megnehezült.
Az, hogy a Természettudományi Múzeum önálló költségvetési intézménnyé váljon, kulcskérdés – szögezte le Babocsay Gergely.
Az önállósodás konkrétumaival kapcsolatban még rengeteg a bizonytalanság – tette hozzá a megbízott főigazgató, példaként említve, hogy a Természettudományi Múzeumnak jelenleg nincs önálló háttérirodája, és ennek az újbóli felállásához egyelőre még nem láthatók a költségvetési alapok. Az MTM teljes önállósodása az MNMKK jövő év eleji megszűnése után várhatóan még hónapokat vesz majd igénybe – mutatott rá.
Babocsay Gergely szerint az MTM gyűjteményei jó állapotban vannak, ugyanakkor a gyűjteményi infrastruktúra egy része – például a helyiségek, a tárolók – rendkívül elavult, ezen a téren a következő időszakban komoly előrelépésre volna szükség.
A megbízott főigazgató kitért arra is, hogy az MTM részét képező
gyöngyösi Mátra Múzeum és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum jól működő intézmények, melyek jelentős belső önállóságát a jövőben is érdemes megőrizni.
Babocsay Gergely kiemelkedő veszteségként értékelte, hogy az elmúlt években jelentős fluktuáció volt tapasztalható a Magyar Természettudományi Múzeum szakmai állományában, a gyűjteményvezetők és a kurátorok körében is az intézmény körüli bizonytalanság és a rossz légkör miatt. Az intézményvezető célként jelölte meg, hogy a jövőben ez megszűnjön.
A múzeum látogatószáma az elmúlt évek pénzhiánya miatt kicsit csökkent, és fontos cél a látogatottság növelése, de a következő hónapok elsőszámú feladata azonban a „válságkezelés” – fogalmazott a megbízott igazgató.
Tájékoztatása szerint
nagyobb kiállításokhoz jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő finanszírozás, azonban a közeljövőben két időszaki kiállítást is terveznek a múzeumban:
a nagyközönséget hamarosan egy, az MTM és a Mátra Múzeum gyűjteményéből válogató, Ausztrália élővilágát és aktuális környezeti problémáit bemutató kiállítás, valamint a Természettudományi Múzeum 1956-os forradalom és szabadságharc idején a harcok miatt megsérült, illetve elveszett állományáról szóló kamaratárlat is várja.
A múzeum jövőbeli terveivel kapcsolatban Babocsay Gergely kiemelte: jeles napokon a múzeum különböző gyűjteményeinek minél nagyobb részét szeretnék megmutatni a nagyközönségnek, a kiállításokon pedig nagyobb hangsúllyal fog megjelenni a biológiai sokféleség kutatásával kapcsolatos ismeretek átadása.
A Természettudományi Múzeumnak erősítenie kell az európai természettudományi múzeumi közösséggel való együttműködését – emelte ki a megbízott főigazgató, példaként említve, hogy az intézménynek az Európai Természettudományi Gyűjtemények Konzorciumával (Consortium of European Taxonomic Facilities, CETAF) való együttműködését is fokozni kell.
Az MTM része kíván lenni a Distributed System of Scientific Collections (DiSSCo) elnevezésű európai digitális kutatási infrastruktúrának is, amely a kontinens természettudományi gyűjteményeit egyesíti egy közös virtuális platformon – tette hozzá Babocsay Gergely.