A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon kirakatintézményként működött, az otthon mintaintézmény státusza és az igazgató, Vásárhelyi János közéleti beágyazottsága, illetve erős kapcsolati hálója hozzájárult az intézményben történt gyermekbántalmazások eltussolásához – mondta Schummer Orsolya, a kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság pénteki ülésén a beérkezett iratokat ismertetve.
Schummer Orsolya (Tisza), a bizottság elnöke ismertette: a bicskei gyermekotthont országosan a legjobb lakó- és munkahelyek között tartották számon, és noha az ellenőrzések során előfordult, hogy találtak kisebb-nagyobb szakmai hiányosságokat, de ezek eltörpültek amellett, hogy a gondozottak és az alkalmazottak számára kiemelkedő körülményeket biztosítottak.
Az intézménybe „ömlött a pénz”, és mindezt az igazgató személyes kapcsolatrendszerének és érdekérvényesítő képességének tulajdonították, ezért is volt rendkívül erős az intézményen belüli személyes reputációja.
A dokumentumokból és a tanúvallomásokból az derült ki – folytatta –, hogy
az egész rendszer úgy épült fel, hogy támogassa a vezetői túlhatalmat.
A megkapott iratok szerint már évekkel a 2011-es rendőrségi feljelentés előtt érkeztek abúzusra utaló jelzések az „észlelőkhöz”, akiknek akkor még voltak kétségei azokkal kapcsolatban. A jelzések azonban szaporodtak, így
a munkatársak első körben magához Vásárhelyi Jánoshoz fordultak, hogy hagyjon fel a gyermekek bántalmazásával,
majd mivel nem változott a helyzet, ketten bejelentést tettek a fenntartó Fővárosi Önkormányzatnál. Csomós Miklós alpolgármester 2011. szeptember 29-én tett rendőrségi feljelentést.
Ezt követően az igazgatót december 5-ig felfüggesztették az állásából, de a helyettesei „gondoskodtak” a mérgező légkörről az intézményben. Összehívtak egy dolgozói értekezletet, amelyen nyilvánosságra hozták az észlelők és a bejelentők nevét, az iskola igazgatója támogató aláírásgyűjtést szervezett, a panaszt tevőket kiközösítették, a feljelentőket elbocsátották – hangzott el.
Az első kihallgatásra közel 2 hónappal a feljelentés után, a gyermekek tanúvallomására csak november végétől került sor, és a gyermekek meghallgatásán törvényes képviselőként a legtöbb esetben részt vett valamelyik igazgatóhelyettes. A tanúskodókra óriási pszichés nyomás nehezedett mind az intézmény alkalmazottjai, mind a társaik részéről, így a gyermekek végül sorban visszavonták a vallomásaikat. 2012. június 16-án bűncselekmény hiányában lezárták a nyomozást – közölték.
Ekkor fordult az egyik korábbi feljelentő az ombudsmanhoz, aki megállapította, hogy a nyomozás során a gyermekek jogai súlyosan sérülhettek azáltal, hogy képviseletüket az igazgatónak kiszolgáltatott, vele függőségi viszonyban álló helyettesek látták el.
Mindhárom igazgatóhelyettes, de végső soron az összes megmaradt munkavállaló és a gyermekek maguk is hozzájárultak a bántalmazások eltussoláshoz 2011-12-ben, és a „segélykiáltás kudarca megsemmisítő erővel bírt a későbbi években is” – fogalmazott Schummer Orsolya. Hozzátette, hogy mindez nem maradhatott volna fenn ennyi ideig, ha nincs a mintaintézményi státusz és Vásárhelyi János rendkívül erős kapcsolati hálója és közéleti beágyazottsága.
KDNP: ez így már felesleges munka
A bizottság elnökének beszámolója után Máthé Zsuzsa (KDNP) bizottsági tag azt mondta: Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki kijelentése után, amely szerint „senkinek nem lehet illúziója”, hogy volt-e köze a Fidesz-kormánynak a kegyelmi ügyhöz, komolytalanná teszi a vizsgálóbizottságot, amelynek épp az lett volna a célja, hogy ilyen típusú megállapításokhoz folyamatos, együttműködő munka során jusson el. Csütörtökön ugyanis már kihirdetett ítélet hangzott el a miniszterelnök szájából – mondta.
A bizottság döntött arról, hogy együttműködési kötelezettség nélkül, október 15-i zárt ülésén meghallgatja a bicskei otthon újabb két munkatársát, továbbá együttműködésre kötelezve meg kívánja hallgatni
- Faddi Istvánt, aki a fővárosi önkormányzat gyermekvédelmi szakreferenseként dolgozott,
- Tompa Lászlót, a bicskei gyermekotthon volt szakmai igazgatóhelyettesét, aki részt vett a gyermekek meghallgatásán,
- Hetényi Tamást, a gyermekotthonhoz tartozó általános iskola intézményvezető-helyettesét,
- Pölöskeiné Áder Annamáriát, aki 2011 és 2013 között vezette a Főpolgármesteri Hivatal oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályát,
- Bátori Zsoltot, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság korábbi főigazgatóját, valamint
- Tessely Zoltánt, aki 2008 és 2014 között Bicske polgármestere, majd a körzet fideszes országgyűlési képviselője volt.
A testület döntött mások mellett a Sándor-palotánál és az Igazságügyi Minisztériumnál fellelhető, Kónya Endre kegyelmi eljárásával kapcsolatos iratok eredetiben történő bekéréséről. Bekérik továbbá a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki hivatalától Balog Zoltán püspök 2024. június 10-én elfogadott püspöki jelentését.
Nem hallgatják meg Orbán Viktort sem
A bizottság elnökének javaslatát az ellenzéki tagok nem támogatták, így nemleges döntés született mások mellett Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, Semjén Zsolt korábbi miniszterelnök-helyettes és Czibere Károly korábbi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár meghallgatásával kapcsolatban.
A szavazások előtt Novák Előd (Mi Hazánk) bizottsági tag kifogásolta, hogy újabb nevekkel bővült a meghallgatandók listája, és politikai színjátéknak minősítette Orbán Viktor meghallgatásának felvetését egy több mint tíz évvel ezelőtti, a kegyelmi botrányhoz nem kapcsolódó kitüntetés ügyében. Ehelyett Balog Zoltán és Novák Katalin volt köztársasági elnök mielőbbi meghallgatását szorgalmazta.