Különböző számítások szerint az orvoshiány 5-10 százalékos Magyarországon, és további komoly problémát jelent a kettős korfa. Ez utóbbi azt jelenti, hogy
az orvosok jó része 55 évnél idősebb, rajtuk kívül vannak fiatal belépők, de középen hiányzik egy korosztály,
amelynek tagjai
- részben elmentek a magánellátásba,
- részben elmentek külföldre,
- és sokaknak az egészségi állapota is megromlott.
„Ez körülbelül 5-8 év múlva komoly problémát jelent, ha a fiatalok nem fognak tudni idejekorán felnőni a feladathoz. Én bízom bennük” – mondta az InfoRádióban Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
Úgy látja, bővíteni kellene az orvosképzést is, a négy magyarországi orvosegyetem kibocsátását 10-20 százalékkal lenne jó növelni.
Hozzátette ugyanakkor az egyetemek védelmében, hogy számukra a külföldi hallgatók oktatása nagyon fontos és komoly bevételt is jelent, nekik arra is figyelemmel kell lenni.
A kedvelt szakokról elmondta: mindig hullámzó, hol van nagyobb hiány vagy hogy melyek a legnépszerűbb képzési irányok. Például a paraszolvencia idején voltak privilegizált szakmák, ahova nagyon nehéz volt bejutni, de a hálapénz megszűnte óta ez megváltozott.
Kihívást jelent viszont – egyébként nemcsak idehaza, hanem világszinten is –, hogy
a fiatalok igyekeznek a nagyobb városokban élni, ami elkerülhetetlen, viszont ez a kórházak, a kisebb települések egészségügyi ellátásának a jövőjét is meg fogja határozni.
„Ezt sajnos tudomásul kell venni. Ezért kell kitalálni olyan ösztönzőket, hogy a fiataloknak anyagi, erkölcsi, egyéb okokból legyen kedve elmenni kisebb településre is dolgozni. Franciaországban jelenleg az elfogadott kifejezés az „egészségügyi sivatag”, ahol nemhogy kórház, de orvos sincs több tíz kilométeres körzetben. Nagyon szeretném, hogyha Magyarország nem erre jutna. Ezzel a problémával foglalkozni kell” – hangsúlyozta Tóth Gábor.
Talán segítene a helyzeten, ha létezne egyfajta „letelepedési segély”
– ilyen most nincs, legfeljebb szolgálati lakást kaphat egy kórházi orvos, ha más városba megy dolgozni. A Magyar Kórházszövetség elnökének másik javaslata pedig az, hogy ha valaki elmegy egy kisebb településre, legyen lehetősége ott gyökeret ereszteni.
„Miért nem hagyjuk ott egy 2-3 évet, hogy eresszen gyökeret az adott térségben? Szeresse meg az ott lévő embereket, őt befogadják, érzelmileg kapcsolódjon ahhoz a területhez. Mert utána elmegy szakvizsgára, különböző képzésekre, mert nem tud esetleg az adott kisebb kórházban mindent megtanulni, de van egy érzelmi köteléke. Az is lehet, hogy közben családot alapít, volt rá példa és lesz is biztos a történelemben” – fogalmazott.
Visszatérő kérdés szokott lenni még az is, hogy orvosnak kell-e vezetnie egy kórházat, hiszen rengeteg olyan feladata van egy kórházigazgatónak, amit nem tanult az orvosegyetemen. Tóth Gábor szerint ez valóban örök dilemma, pró és kontra nagyon sok érvet lehet mondani. Ráadásul a kormányzati intézkedések nyomán visszakapnák a gazdálkodással kapcsolatos döntési jogköröket az igazgatók. Jelenleg a háttér, az úgynevezett back office működtetése nem az intézményvezetők feladata, amiből adódóan vannak súrlódások, nehézségek is.
„Én vagyok már annyi éve vezető, hogy arra is emlékszem, az önkormányzati időben hogyan kellett kórházat vezetni, mi volt a feladat, aztán amikor államiak lettünk és akkor még nálunk volt a gazdálkodás lehetősége, arra is emlékszem. Ma a magyar kórházak egy jelentős részének bevétele gyakorlatilag azonos a személyi bér mennyiségével” – emelte ki a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója, aki szerint tehát ha maguk gazdálkodhatnak, akkor
a bevételt kell növelni, ezt pedig kétféleképpen lehet: a finanszírozás javításával, illetve azon területek felderítésével, amelyekből bevételhez juthat a kórház.
A szövetségnek a Magyar Orvosi Kamarával és az Országos Kórházi Főigazgatósággal együtt készítenie kell egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kórházigazgatóknak újra kellene pályázniuk a vezetői posztért. Tóth Gábor úgy látja, hogy egy általános, mindenkire egyformán vonatkozó előírást nagyon végig kellene gondolni. Kiemelte továbbá, hogy az állások ismételt meghirdetése előtt azt is jó volna tudni, hogy az adott intézménnyel mi a kormányzat terve, milyen jövőt szánnak neki, illetve milyen egészségügyi struktúrában kellene működnie és ahhoz milyen embereket keresnek.
Az Országgyűlés visszaállította az orvosok, a fogorvosok és az egészségügyi szakdolgozók kötelező kamarai tagságát is, illetve a jogszabály ismét a kamarára bízza az etikai eljárások lefolytatását. Ezzel kapcsolatban a szakember elmondta: abból szerinte nem lesz gond, hogy az orvosok időben visszalépjenek a kamarába, az etikai bizottságok működését, a feladatköröket át fogják beszélni a MOK-kal.
Úgy látja, hogy
az orvosi hibákért mondott nyilvános bocsánatkérés kötelezettsége új helyzetet teremt az egészségügyben.
„Ez, amit a miniszter úr szeretne, egy új jelenség lesz Magyarországon, az biztos. Azt gondolom, hogy ha valaki tényleg őszintén gondolja, akkor azt az emberek érezni és látni is fogják, és el fogják fogadni. Azt nem szabad elfelejteni, hogy a miniszter úr is tanuló egészségügyről beszél mindig. Nem azt mondta, hogy nem lehet hibázni, mert sajnos hibázunk mi is, de a hibánkból tanulni kell, és épp ez a fontos, ez a cél” – emelte ki Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az interjút, amelyet Herczeg Zsolt készített, alább teljes terjedelmében megnézhetik, meghallgathatják.