A „Ne féljetek 2.0” néven meghirdetett eseményt a szervezők nem klasszikus tüntetésként, hanem interaktív közösségi workshop és demonstráció keverékeként harangozták be. A résztvevőknek lehetőségük volt kétperces felszólalásokat küldeni a szervezőknek.
Az esemény szervezői között volt a KözTér, Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője, Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes, Huth Gergely, a Pesti Srácok korábbi főszerkesztője, Renge Zsolt fővárosi fideszes politikus, valamint a CitizenGO, Kohán Mátyás, Szabó László és Kurucz Dániel is.
Bár az esemény Facebook-oldalán előzetesen több mint 1300-an jelezték részvételüket, az Index tudósítása szerint végül néhány százan gyűltek össze a Kossuth téren a kezdésre. Később egyre többen érkeztek a Parlament elé.
A felszólalók elsősorban a Tisza-kormány politikáját bírálták. Dezse-Zelenka Dóra influenszer szerint Magyar Péter célja, hogy egymás ellen fordítsa a magyarokat. Azt mondta, „meg kell fogni még egy magyar kezét, terjeszteni kell a józan hangot”, mert szerinte csak így lehet visszafoglalni az országot.
Az eseményt pártpolitikamentesnek hirdették, ennek ellenére felszólalt Szabó László újbudai fideszes önkormányzati képviselő is, aki arról beszélt, hogy demokratikus Magyarországon szeretne élni. Mónus Benjámin, a Jövőépítő Fiatalok DPK alapítója szerint egy olyan országot kell építeni, ahol az emberek meghallgatják egymást, a szélsőségek pedig zsákutcát jelentenek.
Dezse Balázs a kormány energetikai politikáját bírálta, míg Huth Gergely publicista a Zsolti bácsi ügyet említette. Szerinte a Tisza erre építette a kampányát, majd úgy fogalmazott: „Eljön a revans ideje, a valódi elszámoltatás, hamarabb, mint gondolnánk.”
Skrabski Fruzsina, az egyik szervező rövid felszólalásában arról beszélt, hogy az emberek április 12-én a békére szavaztak. Elmondta azt is, hogy több tiszás ismerősét meghívta a rendezvényre, de sajnálatára egyikük sem érkezett meg.
Ezután Ábrahám Róbert lépett színpadra, aki szerint sokkal többen lennének a Kossuth téren, ha nem lennének ekkora viták a jobboldalon. Úgy fogalmazott, Magyarország „szellemi megszállás” alatt áll, ezért minden nemzeti érzelmű magyarra szükség van, és ígéretet tett arra is, hogy ennek jegyében rendezi kapcsolatát mindenkivel.
„Eljön majd az idő, amikor nekünk kell újjáépíteni Magyarországot, és azt, ami marad belőle. Nekünk kell begyógyítani a sebeket” – mondta az újságíró, aki szerint nem a gyűlölet útján kell továbbmenniük. Arról is beszélt, hogy nem ért egyet azzal, hogy a rendezvényen buli is van, szerinte ugyanis most nem az ünneplésnek, hanem a munkának és az alázatnak van itt az ideje.
Az eseményen az előzetesen meghirdetett interaktív program keretében civilek is színpadra állhatnak – többen éltek is a lehetőséggel –, hogy elmondják véleményüket.
Teleki Béla, a CitizenGo vezetője a kormány első száz napjáról kérdezte a tömeget, amely a felszólítására gyakorlatilag nullára értékelte az időszakot. „A miniszterelnökről nem kívánok beszélni, mert annyira jelentéktelen figurának tartom” – mondta. Teleki szerint a tüntetés napjával elkezdődött a nemzet egyesítése, amelynek végén szerinte ők fognak győzni.
Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője arról beszélt, hogy „működő és emberséges országra” ébredtek, miután a Tisza Párt közlése szerint feljelentette a Bűnvadászokat. A tömeg erre „Bűnvadászok, Bűnvadászok!” skandálásba kezdett. Horváth szerint mindez annak a jele, hogy a hazafias szervezetek a jövőben vegzatúrának lehetnek kitéve. „Nyitok mindenki felé, aki az Isten, haza, család értékekkel együtt tud érteni, a többit meg majd értelmesen megbeszéljük” – üzente az Index tudósítása szerint.
Majd Tóth Elizabeth, a Dobbanjon Mozgalom alapítója lépett színpadra, aki felköszöntötte Orbán Viktort a névnapja alkalmából. Az előtte felszólalókhoz hasonlóan a jobboldaliak összefogásának fontosságáról beszélt. Szerinte bár sok kérdésben nem értenek egyet, a magyar jövő és a hazaszeretet közös alapot jelenthet. Azt mondta, mozgalmával nem akarja megmondani senkinek, hogyan gondolkodjon, de mivel egy nemzethez tartoznak, törekedni kell a közös nevezőre, félre téve a sérelmeket. Beszéde végén Európáról is beszélt, szerinte ugyanis egyre többen „ébrednek fel”, majd sok sikert kívánt Alice Weidelnek és az AfD-nek.
Utolsó felszólalóként Kurucz Dániel, a KözTér alapítója arról beszélt, hogy Magyar Péter nem jó vezető, mert szerinte a magyarokban felgyülemlett frusztrációt használja fel. „Ha mi nem félünk, akkor nem tud minket megfélemlíteni” – mondta, majd arra szólított fel, hogy lépjenek ki a miniszterelnök játékából. Kurucz célként azt nevezte meg, hogy a jobboldal 2030-ban kétharmados többséggel győzze le a Tiszát, „bármilyen lesz is a választási rendszer akkor, bármit is találnak ki Ruff Bálint sötét szobájában”. Ő is az összefogás fontosságát hangsúlyozta, amely szerinte elhozhatja a győzelmet.