A kormány számára nagyon fontos, hogy érdemben foglalkozzon a digitalizációval, a technológiával, és mindezeknek a társadalomra gyakorlat hatásaival. Nagy előrelépés, hogy van egy ezzel foglalkozó minisztérium, de a kihívás is hatalmas – emelte ki Tanács Zoltán.
Kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó vezető laborok előrejelzései szerint a következő években robbanásszerű képességugrás fog megvalósulni ezekben a digitális modellekben, amelyek a mostanihoz képest is sokkal komolyabb kihívást jelentenek majd. Éppen ezért a vezetőknek nagy felelősségük van a példamutatásban, és abban, hogyan használják ezeket a rendszereket.
Rengeteg tennivaló van a háttérben, amit meg kell oldani, és ez nem megy egyik napról a másikra – hangsúlyozta. Mint mondta, sok kérdést vet fel, hogy a különböző állami rendszereket hogyan lehet rendbe tenni, és működésüket úgy összehangolni egymással, hogy azok jól használhatóan, átláthatóan és biztonságosan működjenek.
Kiemelte: az államnak nem az a dolga, hogy mindenkiről mindent tudjon, hanem az, hogy a társadalom tagjai a saját adataikról érdemben tudjanak rendelkezni, és saját maguk határozhassák meg, hogy kivel mit osztanak meg.
Kósa Mónika jogász, Montessori-tanár és iskolaalapító a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről tartott elődadásában úgy fogalmazott: „a gyerekeknek nincs szükségük a mesterséges intelligenciára ahhoz, hogy valóban felkészültek legyenek az MI korszakára”.
A gyerekeknek látni és hallani kell, hogy hogy gondolkodik egy ember – emelte ki. Hozzátette: ezt a szellemi erőfeszítést az MI korában sem lehet megspórolni. A montessori pedagógiában az a célunk, hogy a gyerekeket felkészítsük arra, hogy a társadalmak, és benne a saját életük aktív alakítójává váljanak, és hogy ehhez a társadalomhoz ma is és a jövőben is hozzátartozik a mesterséges intelligencia – fogalmazott.
Hozzátette: azt szeretnék, hogy a gyerekek ebben a kiszámíthatatlan jövőben is boldogulni tudjanak, emiatt
nem az a kérdés, hogy az MI használatának be kell-e kerülnie az oktatásba, hanem hogyan és mikor kell azt bevezetni.
Közölte, a legfrissebb kutatások szerint az MI használatához a legfontosabb a jó kérdezés, az érvelés, a kritikai ellenőrzés képessége, vagyis maga a gondolkodás. Gondolkodni viszont nem képernyő előtt tanulunk meg, hanem például egy vita folyamán, projektmunkákban, elmélyült olvasás közben, és ezek egyikéhez sincs szükség számítógépre.
Éppen ezért kell az MI bevezetését a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazítani – hangsúlyozta. „A legfontosabb, hogy invesztáljunk mindenekelőtt a jól képzett tanárokba, és az ő korszerű továbbképzésükbe.”
Horváth Ádám, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium miniszteri tanácsadója arról beszélt, a most készülő oktatási stratégiának is hangsúlyos célkitűzése, hogy a korai gyermeknevelés során azokat az emberi kompetenciákat kell megerősíteni, amelyek lehetővé teszik majd a digitális technológiák megfelelő használatát.
A magyar diákok szövegértési teljesítményét a PISA-eredmények alapján elemezve rámutatott,
a magyar diákok hatvan százaléka úgy végzi el az iskolát, hogy nem éri el azt a szintet, amelyre a felelős MI használathoz szükséges lenne.
Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója a mesterséges intelligencia nagyvállalati rendszerekben történő felhasználását és annak lehetséges jövőjét mutatta be, Mérő László pszichológus pedig azt hangsúlyozta, hogy különböző problémák különböző MI-rendszerek használatát igénylik.