Változott az oktatási törvény, ennek egyik nóvuma, hogy bevezetik a még elégséges szolgáltatás kötelezettségét a köznevelési intézményekben sztrájk idején.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban tisztázta, nem kapták vissza a teljes sztrájkjogot, amelyet az előző kormány korlátozott le; az 50 százalékos „szolgáltatást” minden gyermek részére elérhetővé kellett tenni, a végzős osztályok számára pedig 100 százalékos „szolgáltatást” kellett biztosítaniuk. Egyébként, mint hozzátette, a sztrájktörvény nem írta elő, hogy a közoktatás a még elégséges szolgáltatás kategóriájába tartozik-e mint a nemzetgazdaság működőképessége fenntartása számára fontos ágazat, illetve azt is megjegyezte, hogy az élet- és a vagyonvédelem biztosítása végett hozták annak idején az elégséges szolgáltatásról szóló előírást, amelyet az előző kormány „törvényesen, de önkényesen kiterjesztett” az oktatásra.
Azzal egyetért, hogy a gyermekek felügyeletét egyértelműen biztosítani kell, ez alapvető kérdés volt eddig is; a szakszervezet eredeti célkitűzése az lett volna, hogy a 2022 előtti állapotot állítsák vissza, ahol a két félnek meg kellett állapodni abban, hogy mi a még elégséges szolgáltatás, ugyanis ez az új jogszabály tulajdonképpen a teljes sztrájkjogot csak január 31-ig biztosítja, mert utána a végzős osztályok részére az elégséges szolgáltatást, illetve a teljes ellátást biztosítani kell.
Hozzátette, evidens számukra is, hogy a kollégiumokban vagy a fogyatékkal élő gyerekek ellátásánál a 100 százalékos szolgáltatást mindenképpen biztosítani kell, ebben sem volt vita.
A kérdés jelenleg egyébként elméleti, mert nincs sztrájkhelyzet, az oktatási kormányzattal egyezség van, illetve egyeztetés is volt már az új kormánnyal. Egyetlenegy komoly vitás kérdés van, ami viszont még nem mutat sztrájkszükséges állapotot.
„Ha rövid időn belül nem történik a kormány részéről intézkedés a nevelést, oktatást közvetlenül segítő kollégák béremelése kérdésében, nagy valószínűséggel be fog következni egy sztrájk” – mutatott rá Totyik Tamás.
Ezen munkatársak bére a minimálbérhez van igazítva, illetve a garantált bérminimumhoz, ezen összegeknél 7 százalékkal magasabb bért kapnak, viszont
- például egy gyógypedagógiai asszisztens rendkívül megterhelő munkát végez;
- felsőfokú végzettséggel rendelkeznek a rendszergazdák, és ők is a garantált bérminimum plusz 7 százalékot kapnak;
- a pénzügyi szakemberek is ehhez a fizetéshez vannak igazítva.
Példaként elmondta: Finnországban három gyerek mellé egy pedagógiai asszisztenst adnak, nálunk 250 gyerek mellé adnak egyet, így el lehet képzelni, hogy ők nagyon fontos szerepet játszanak.
„Én semmi mást nem kívánok a döntéshozóknak, csak egy munkanapot egy gyógypedagógiai asszisztens mellett, és csinálják végig azt, amit ők, mert lelkiekben és fizikálisan rendkívül megterhelő feladatot látnak el” – vetette fel Totyik Tamás.
Szerinte ugyanaz a helyzet állt elő, mint az egészségügyben:
az orvosok bérét megemelték egy viszonylag elfogadható szintre, a kisegítő személyzetét pedig nagyon távolira elszakították,
és ez nagyon komoly feszültséget okoz az ellátásban.
Hogy ezt felvetve milyen választ kaptak az oktatási kormányzattól, arról elmondta: a kormányprogramban benne van egy 25 százalékos béremelés az említett körben, de a legutóbbi egyeztetésen azt hallották, hogy nincs rá fedezet a kasszában.
Abban viszont komoly elmozdulást lát, hogy az oktatási intézmények visszakapják a szabadságuk fontos elemeit:
- saját dokumentumaikról (pedagógiai program, szmsz, házirend) most már helyben a tantestületek döntenek;
- a fenntartónak csak a pénzügyi fedezet kérdésében kell hozzájárulást adnia.
„Bár mivel még nincs az oktatási intézményeknek önálló költségvetésük, ezért ez a szabadság még korlátozva van, de szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy nagyon komoly előrelépés” – mondta az érdekképviseleti vezető.
Azt is pozitívnak látja, hogy az igazgatók pályázatánál a tantestületek, illetve a kollektívák véleményezhetik a pályázatot.
„Számunkra azért ebbe némi üröm is vegyült, hogy nem veszik 100 százalékban figyelembe a tantestületek döntését, lásd legutóbb a csömöri történetet, de bízunk benne, hogy a későbbiek folyamán azért az oktatási kormányzat maximálisan figyelembe fogja venni a tantestületek állásfoglalását, és akár a szülői közösségek véleményét is, ami szintén meghatározó egy iskola életében” – ecsetelte.
A fenntartás kérdésében is elmondta a véleményét: a szakszervezet úgy gondolja, hogy azok az önkormányzatok, amelyek vissza akarják venni az iskolát, kaphassák is meg azokat ugyanazokkal a feltételekkel, ahogy az egyházi iskolák.
„Mert azért
nagyon sok önkormányzat most megijedt, hogy a tankerületi központok mennyi pénzből tartják fenn az oktatási intézményeket.
Ez egy rendkívül alulfinanszírozott állapot, ami riasztó. Ezért is mondtam, hogy az egyházi iskolák normatíváját kapják meg” – emlékeztetett.
Vannak szerinte olyan önkormányzatok, amelyek nem akarják visszavenni az iskolát, mert nincs rá pénzük, helyettük szerinte is az államnak kell megmaradnia regionális fenntartók formájában, de erről a politika dönt majd. Végezetül közölte: a Klik szerepét is át kell gondolni – ne legyenek olyan anomáliák, mint most az ordító különbségek egyes intézmények között az útiköltség-térítés terén például.
A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.