A vezess.hu készített egy nagy összefoglalót a vezetési szokásokról. Eszerint Magyarországnak is megvannak a maga jellegzetes közlekedési szokásai: a kamionosok például gyakran irányjelzővel segítik az előzésre készülőket, az autósok sokszor nyomogatják hálából a vészvillogót.
Romániában például a fényszóró felvillantása szinte „önálló nyelvnek” számít. A szokásos figyelmeztetéseken vagy a félrehúzódásra való felszólításon túl a villogtatás üdvözlés is lehet, például ha két kamionos vagy taxis halad el egymás mellett. Egy ritka vagy különleges autó láttán az elismerés kifejezésére is szolgálhat. A hosszan tartó, agresszív villogás a káromkodást is helyettesítheti...
Az Egyesült Királyságban a távolsági fényszóró felvillantása szinte kizárólag az előzékenység és az együttműködés jele.
Finnországban, Lappföldön a szemből érkező autó villogása többnyire arra figyelmeztet, hogy rénszarvas van az úton.
Egy másik gyakori jelzés Európa-szerte a duda, amelyet általában a közvetlen veszély esetén alkalmaznak.
Sok országban akkor is dudálnak, amikor elfogy a türelem
– így próbálják nyomatékosan indulásra ösztönözni a másik autóst. Horvátország, Románia és Franciaország vidéki területein azonban egy rövid dudaszó azt is jelentheti: „Szia, szomszéd!” Spanyolországban az autósok gyakran a kürttel jelzik, ha ismerőst vagy családtagot látnak az úton.
Franciaországban és Portugáliában teljesen megszokott, hogy valaki a barátja házához érve csengetés helyett dudál. Ezzel szemben a brit autósok az indokolatlan dudálást többnyire agresszív és udvariatlan közlekedési magatartásnak tartják.
Általánosságban elmondható, hogy
Észak-Európában a közúti kommunikáció többnyire visszafogott és célratörő, míg a dél-európai és balkáni országok autósai jóval kifejezőbben kommunikálnak: a fényjelzéseket, a dudát és a kézmozdulatokat is gyakran használják.
Vannak Európa-szerte ismert és elfogadott szokások is. Magyarországon, Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Horvátországban és több más közép- és kelet-európai országban például a vészvillogó rövid felkapcsolásával mondanak köszönetet egymásnak az autósok.
A felemelt kéz Európa-szerte a köszönet általánosan elfogadott jele, de Németországban jogi következményei is lehetnek annak, ha valaki a középső ujját mutatja egy másik autósnak: feljelentés esetén pénzbírságot is kiszabhatnak rá.
A duda használata sem mindig a veszélyre való figyelmeztetést vagy a türelmetlenséget fejezi ki. Ha feldíszített autókból álló konvoj halad végig a városon hosszan tartó, hangos dudálás közepette, az csak egyet jelenthet: esküvő van. Csehországban, Szlovákiában, Szerbiában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Litvániában és Lettországban ez teljesen elfogadott, és nem számít agresszív viselkedésnek. Szerbiában ugyanakkor balszerencsésnek tartják, ha valaki netán besorol a nászmenetbe.
Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Romániában a nagyobb sportesemények után vagy tüntetéseken gyakran dudálással fejezik ki az örömüket és a támogatásukat.
A távolsági fényszóró felvillantása a legelterjedtebb és legegyértelműbb »néma« figyelmeztetés, amellyel rendőri ellenőrzésre, sebességmérő kamerára, balesetre vagy az úton található akadályra hívják fel egymás figyelmét az autósok. Szinte egész Európában széles körben alkalmazzák. Olaszországban azonban a rendőri ellenőrzésre való ilyen figyelmeztetést szigorúan tiltja a törvény.