Nyitókép: Pexels

Főtájépítész: most pusztít a „hamis tél”

Infostart
2026. július 7. 06:46
A főtájépítész szerint a pusztító csapadékhiány a talaj összetételét is tönkreteszi. A növények pedig a túlélés érdekében őszi-téli üzemmódba váltanak, hogy aztán az eső érkezésekor újra úgy viselkedjenek, mint tavasszal, de akkor már sajnos késő.

Augusztus közepére-végére jellemző nedvességhiány alakult ki a talajban, az aszály szintje olyan fokú, amire kimondhatjuk: ha nem változnak az időjárási feltételek, a 2022-es negatív rekorder nyarat 2026 negatív rekordjai fogják felváltani – írja Facebook-bejegyzésében Bardóczi Sándor főtájépítész.

A szakember szerint ez azért lesújtó hír, mert 2022-t tekintik a települési zöldinfrastruktúrák fekete nyarának, a határvonalnak, ami után az idősebb fák állapotában is trendszerű romlás indult el. Mint írta,

nem csak a lebetonozott város poklában tengődő fasorokban, hanem a parkokban, erdőkben is megfigyelhető a hanyatlás.

A főtájépítész azt írja, a nedvességhiány elpusztítja a talaj létfontosságú gomba- és baktériumtörzseit, továbbá megszűnik a harmatképződés, a légszárazság pedig arra készteti a növényeket, hogy lassítsák vagy beszüntessék a párologtatást, a légcserenyílások lassan bezáródnak, a természetes hűtés megszűnik, az anyagcsere folyamatok lelassulnak, a lombkorona felkészül a hibernálódásra.

Egy ponton túl a csapadékhiány hatására a növények mérlegelnek, hogy a túlélés érdekében megritkítják-e lombjukat, lehullajtják leveleiket, és így őszi színekbe öltözik a növényzet nyáron. Ez a „hamis őszi” állapot a csapadék érkezéséig, szeptemberig vagy októberig eltart, majd felváltja egy „hamis tavasz”, és a fák új lombot akarnak hozni, de akár új virágokat is. Ezek viszont az ősz végére lefagynak. Bardóczi Sándor szerint

ez az erőlködés egyre több életenergiát emészt fel a fákból, ami miatt megjelennek a gyengültségi kártevők és kórokozók, akik elintézik azt, amit az aszály nem tudott.

„Egy évtized múlva ezt azt jelentheti, hogy el fogjuk veszteni a nagy fáink 40 százalékát, amely a jelenlegi városi lombtömeg 95 széázalékát adja. Közben pedig a 10 évnél fiatalabb fáink a aszályperiódusok miatt nem tudnak megfelelően növekedni, mesterséges öntözés nélkül életben sem tudnánk őket tartani” – fogalmaz a szakember.

Példaként hozza a Gellért-hegy növényzetét: a sziklás, igen sekély talaj miatt az itteni fáknál 2022-ben augusztus közepén állt be a „hamis tél”. Egyben felteszi a kérdést: 2026-ban ez vajon mikor következik be?