Ahogy azt több termékcsoport esetében megtették már, most ismét egyes élelmiszerek minőségi, fizikai és érzékszervi követelményein szigorítanak. Ezúttal az ecetek kerültek sorra az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter rendeletének tervezetével. A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásait azért módosítják, hogy a fogyasztók pontos és egyértelmű tájékoztatást kapjanak az adott ecet fajtáiról és minőségéről, valamint hogy csak valódi, mezőgazdasági eredetű, természetes eljárással készült ecetek viselhessék az „ecet” megnevezést.
A szabályozás azért került most napirendre, mert szükség van a minőség javítására, a fogyasztók védelmére, valamint a korábbi szabályok pontosítására és az uniós szabályozással való harmonizációra.
A rendelettervezet szerint
nem használható majd az „ecet” megnevezés a szintetikus ecetsavat tartalmazó termék esetén,
mert az ecet szó definíciója a termékeknél az lesz, hogy „mezőgazdasági eredetű termékekből kétszeres, alkoholos és ecetsavas erjesztéssel, biológiai eljárással készített termék”.
Az „érlelt” felirat kizárólag abban az esetben tüntethető fel, ha az érlelés fahordóban vagy más fa tárolóban, legalább 6 hónapig tartott.
A rendelet meghatározza továbbá a hozzáadható cukor mennyiségének maximumát annak érdekében, hogy garantálja a magas minőséget és visszaszorítsa a kedvezőtlen egészségi hatásokat.
Meghatározzák a gyümölcsecet, a gyümölcsborecet, a szeszecet, a balzsamecet és az almaecet, almaborecet fogalmát és azt, hogy miből készíthető ilyen termék, valamint hogy annak hogyan kell kinéznie (fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzők, maradék alkoholtartalom, összes savtartalom).
Néhány előírás:
- a gyümölcsborecet előírt névben a gyümölcsbor szó helyettesítő a felhasznált gyümölcsborok megnevezésével azok mennyiségének csökkenő sorrendjében.
- a balzsamecet megfogalmazása: borecethez, gyümölcsecethez, gyümölcsborecethez gyümölcs, gyümölcs aszalvány, gyümölcsmust, sűrített gyümölcsmust vagy finomított gyümölcsmust-sűrítmény hozzáadásával készített termék.
- egyéb ecet az adott (meghatározott) összetevőből kétszeres, alkoholos és ecetsavas erjesztéssel készített termék. Az egyéb ecetek a felhasznált összetevők szerint csoportosíthatók, például gabonaecet, malátaecet, savóecet, sörecet, mézecet, zöldségecet.
- almaecetnek csak almából kétszeres, alkoholos és ecetsavas erjesztéssel készített terméket lehet nevezni.