Régi toposza a közbeszédnek, hogy a választás vidéken dől el, az nyeri a választásokat Magyarországon, aki a vidéket megnyeri. Közben a lakosságarányok alapján ez nem kellene, hogy így legyen, mert a szó klasszikus értelmében vidéken, tehát faluhelyen a magyar lakosság kevesebb mint fele él – mondta az InfoRádióban Horn Gábor.
A Republikon Alapítvány ezért most annak próbált utánajárni, hogy annak a bevett állításnak, miszerint a választás vidéken dől el, mennyi alapja van, hogy „ténylegesen mi a helyzet”, illetve hogy a valóságban mekkora többletet jelent a Fidesz számára az, hogy a falusi Magyarországban jóval erősebb, mint a nagyvárosokban vagy akár Budapest környékén – ismertette az elemzés alapját az alapítvány kuratóriumi elnöke.
Az elemzésben öt kategóriát állapítottak meg; felosztották a vidéket és igyekeztek meghatározni a különböző populációk nagyságát. Hogy mire jutottak, azzal kapcsolatban Horn Gábor elmondta: kétségtelen, hogy a magyar választói rendszer átalakítása során az a helyzet állt elő, hogy miközben
a 106 választókörzet 40 százaléka falusi környezetben dől el, miközben a vidéki lakosság tényleges aránya nagyságrendileg 30 százalék.
Tehát itt van egy nagyon komoly aránytalanság – fogalmazott –, hiszen ténylegesen a magyar lakosság 70 százaléka él kis- és nagyvárosokban, Budapesten és csak 30 százalék vidéken, ehhez képest a választás 60 százaléka dől el a városi környezetben és 40 százaléka pedig az egyéni körzetekben. Megjegyezte: az országos listáknál egész más a kérdés, ott föl sem merül ez a probléma.
„Tehát abban az értelemben igaz az állítás, hogy túlreprezentált a falusi lakosság a parlament összetételében, hogy az egyéni körzeteknek több mint 10 százalékával több dől el falusi környezetben, mint ami ténylegesen a falusi lakosság, tehát itt van egy aránytalanság a magyar választási rendszerben. Így van abban igazság, hogy »akié a falu, azé a választás«” – fogalmazott.
Van azonban egy másik eleme is ennek, és ezt nem szoktuk mellé tenni, pedig nagyon fontos kiegyensúlyozó elem, hogy
minél nagyobb városba megyünk, annál nagyobb a tényleges részvétel a választásokon
– tette hozzá Horn Gábor. „Tehát míg mondjuk a legutóbbi választáson Budapesten 81 százalék fölött volt a részvétel, addig a falvakban 76 százalék körüli, ami jelentős különbség, ami az említett súlyeltolódást, kibillenést valamennyire helyrebillenti (…), azzal együtt, hogy egyébként nő az aktivitás a falvakban is” – fejtette ki a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy a 2026-os választás eredménye mennyire igazolta azt vissza, hogy a Fidesz még mindig erős a falvakban, kifejezetten a kis létszámú településeken, azt válaszolta Horn Gábor, hogy tíz körzetet tudott a Fidesz egyéniben megnyerni, mind a tíz klasszikusabb falusi körzet, ami igazolhatná azt az állítást, hogy a hogy a falvak népe még mindig a Fidesz oldalán van, azonban ha megnézzük a tényleges eredményeket, tömegével voltak olyan körzetek, ahol a falvak túlsúlyban vannak, de elvesztette a Fidesz ezeket.
Vagyis ahogyan nem igaz az a megállapítás, miszerint a fiatalok miatt vesztette el a választást a Fidesz, az sem igaz, hogy a falvak népe ott maradt volna a Fidesz mellett
– mondta a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki szerint jól reprezentált volt még mindig a falvak lakosságánál a Fideszre való szavazási hajlandóság, de korántsem olyan mértékben, mint eddig. Mint mondta, nagyon sok olyan falvakból összeálló egyéni körzetet, falvak által túlsúlyt jelentő körzetet találunk a választási körzetek között, amit nem a Fidesz, hanem a Tisza Párt nyert meg, tehát szó sincs arról, hogy az az aránytalanság, ami egyébként jellemezte akár a 2022-es, 2018-as vagy 2014-es választást, megmaradt volna.
Ennélfogva a valóság az, hogy a falvak népében is jelentős mértékben megnőtt a Tisza iránti elkötelezettség, így az ellenzék sokkal jobban szerepelt, mint eddig a falvak lakosságában, és nem mondható, hogy a falu, a vidék az továbbra is a Fidesz bástyája lenne. Kétségtelen, hogy relatíve még mindig jól szerepelt a Fidesz vidéken, minél kisebb településre gondolunk, annál jobban, de nem igaz az az állítás, hogy a falvak népe kitartott volna a Fidesz mellett 2026-ban – ismételte meg Horn Gábor.
Horn Gábor kitért arra is, hogy a rendszerváltás óta a magyar választások összességében nem nagyon volt még olyan, hogy valaki akkora energiát fektettek volna a vidéki Magyarország megszólítására, mint Magyar Péter – aktív országjárásával és még aktívabb Facebook-használatával, amivel megszólíthatóvá, elérhetővé váló lett, mint „főszereplő” –, miközben Orbán Viktorék ezt elengedték, elmulasztották, bizonyos értelemben soha nem is csinálták, hiszen a vidéki jelenlétüket a már meglévő közösségekre, leginkább az egyházakra építve próbálták meg megszervezni, biztosítani. Viszont
„Magyar Péter lényegében háromszor szántotta fel az országot, és eljutott olyan településekre, ahol soha nem láttak még nemhogy vezető politikust, de országos politikai szereplőt se nagyon”.
A szakértő szerint az kevésbé játszhatott közre, hogy sok fiatal költözött volna nagyvárosokból a vidékre, magukkal hozva a preferenciájukat, hiszen a klasszikus értelemben vett elnéptelenedő, 5000 fő alatti falvakra kevésbé jellemző az odavándorlás. „Nagyon örülnék ennek a változásnak, de szerintem itt még nem tartunk, de kétségtelen tény, hogy elérte a politika, az új politikai ajánlat a falvakat, és ebben Magyar Péter országjárásai, a másfajta hangvételű, a közvetlen jelenlétet produkáló politika nagyon nagy szerepet játszott. A közmédia által közvetített gyűlöletkeltéssel szennyezett politika, ami Magyar Péter megjelenéséig eljutott a falvak népéig, az most egy más olvasatban, egy alternatívával együtt jutott el. Egyszerűen tudtak a kisebb települések is arról, hogy van egy másik ajánlat” – magyarázta.
Szintén komoly változás, ami a kutatásokból is kitűnik, hogy
a kisvárosok „átálltak”, amik pedig komoly vonzással bírnak a falvak lakosságra, miután helyben lényegében minden leépült: se kocsma, se bolt, se posta, se iskola.
A Tisza Szigetek mozgalomnak köszönhetően viszont a 8-10-15 ezres kisvárosok már korábban a Tisza politikájának fontos letéteményesei lettek, noha 2022-ben még abszolút a Fidesz bástyái voltak – mondta.
Horn Gábor pontos megállapításnak tartja, hogy a nagyvárosokban, illetve a fővárosban élők hajlamosak leegyszerűsítően, időnként – tisztelet a kivételnek – lekicsinylően egyfajta homogén tömegként beszélni a vidéki szavazóbázisról. Mint mondta, „a nagyvárosi környezetben gyakran kellő ismeret nélkül írjuk le a vidéki lakosságot, mint »akik nem tudják, akik nem figyelnek oda«. Noha ma már a közösségi médiával sokkal szélesebben körben érik el az itt élők is a politikát, a közéletet, mint gondolná az ember. Csomó minden szempontból borzasztó nagy a hátránya, ha az ember beragad egy faluban, de a tájékozódás szempontjából ez egyre kevésbé az. És ha valaki – Magyar Péterék ezt tették – megkísérli megszólítani ezeket a társadalmi csoportokat, akkor igenis, el tudja őket érni, ehhez persze rengeteg munka szükséges.
A pontos kép, hogy sokszínű a vidéki Magyarország, a falvak népe is, nem csak a nagyvárosok, Budapest népe
– zárta gondolatait a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.