A Homokhátság hivatalosan már félsivatag, ezen javítani még lehet, de visszafordítani már nem – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gacsályi József. Mint jelezte, sikerült elérni, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP+) keretében, több mint 90 milliárd forint értékben műszaki beavatkozást tudnak végezni öt helyszínen – nemcsak a Duna-Tisza közi Homokhátságon, hanem a Nyírség és Hajdúhátság területén is, melyek hasonló problémák küzdenek.
A vízmérlegből hiányzó bevételi oldal miatt – a mennyiség, amit a csapadék nem tud pótolni, vagy ha pótol is, szélsőségesen – beszélnik kell a mesterséges vízpótlásról
– emelte ki. Emiatt az Országos Vízügyi Főigazgatóság arra tett vállalást, hogy a Duna menti síkság területéről, a Hajós–Császártöltés térségből a Dunavölgyi főcsatornán el fogják érni a Dong-ért Kiskunhalas térségében, létrehozva a Duna–Tisza csatorna új verzióját. Ez hatalmas eredményt jelent, mert az így megjelenő vízkészletnek további hasznosítási lehetősége nyílik – jegyezte meg.
Bár a szivattyúzás drága, erre is van javaslatuk – folytatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese az InfoRádió érdeklődésére. Az aszálynak a sok negatív hatása mellett van ugyanis egy pozitív hatása is: sokat süt a nap. Tehát rendelkezésre áll olyan zöldenergia, amire most, hasznosítatlanul, problémaként tekintünk, például a párolgás fő hajtóerejeként. De Tiszabecs, Tiszakóród és Sonkád települések térségében egy projektben ezt előnyként használják: készült egy árapasztó tározó, amihez létesítettek a Felső-Tiszán egy szivattyútelepet, arra pedig egy napelemparkot telepítettek. Ez utóbbi egy okos rendszerként „üzemirányítja” a vízkivételi művet, vagyis amennyit süt a nap, annyi vizet termel be a rendszerbe, amikor pedig besötétedik vagy az energiafelhasználás csökken, akkor szépen leállítja a rendszert – mondta Gacsályi József.
„És csodálatosan működik, úgy, hogy lényegében nincs energiaköltségünk, mert a rendszer megtermeli a saját működéséhez szükséges energiamennyiséget”
– fogalmazott.
Hogy a Homokhátsághoz hasonló területeken a napenergiával működtetett szivattyúké lesz a jövő, vagy sem, azzal kapcsolatban elmondta: bár vannak más lehetőségek, azokra nincs ráhatásuk, ezért a mostani projektjeikben ezzel a megoldással terveznek. Mindenképpen azt szeretnék, hogy a vízmegtartó intézkedések, az ökológiai célú vízpótlások szerepeljenek a KEHOP-projektben – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.
A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette. A teljes beszélgetés alább megnézhető, meghallgatható.