A mesterséges intelligencia használatához elengedhetetlen az, hogy alapvető tudással álljunk neki, vagyis korántsem idejétmúlt a tárgyi tudás. Nem kell napra pontosan tudni például, hogy mikor volt a mohácsi vész, de ha a dátumra kérdezve a mesterséges intelligencia azt mondja, hogy 1982-ben Mohácson volt egy veszélyes figura, akkor tudni kell, hogy nem erről van szó, hanem egy pár száz évvel korábbi történelmi eseményről – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel Pro Suli program szakmai vezetője, kiemelve, hogy ez tárgyi tudás nélkül nem működik.
„Amikor képzést tartok, akkor van egy folyamatábra, amit mindig kivetítek. Ez úgy néz ki, hogy az első kérdés az az, hogy számít-e neked, hogy a mesterséges intelligencia valós választ adjon? Ha nem számít, bátran használd a mesterséges intelligenciát. Ha számít, akkor ott a következő elágazás. Oké, de rendelkezel azzal a tudással, hogy meg tudod állapítani, hogy igaz-e, amit kiadott magából vagy sem? Ha nem tudod megállapítani, akkor ne használj mesterséges intelligenciát. A diákjaimnak mindig azt mondom, hogy ha én megkérdezem a ChatGPT-től, hogy hogy kell megszerelni a kazánt, akkor már nem biztos, hogy lehetőségem lesz megköszönni neki. És ha rendelkezem a megfelelő tudással, utána jön a harmadik elágazás és a harmadik kérdés: oké, és vállalsz-e 100 százalék felelősséget érte? Merthogy enélkül nincs mesterségesintelligencia-használat” – mondta, kiemelve, hogy vállalni kell a felelősséget, ugyanis ha valaki a nagy nyelvi modellel íratja meg a beadandóját, a dolgozatát vagy akármijét, arra ő fogja ráírni a nevét, és onantól kezdve nem hivatkozási alap, hogy ezt a ChatGPT mondta, vagy bárki más mondta.
Ezek reaktív eszközök – olyan megoldások, amelyek nagyon-nagyon jól tudnak reagálni, választ adni, és a válaszuk lehet akár egy fogalmazás is, egy dolgozat összeállítása vagy akármi, de a végén valaki odaírja rá a nevét.
Felmerül a kérdés, hogy van-e igény a diákokban arra, hogy ne csak a házi feladat közreműködés nélküli elkészítését promptolják, hanem például arra kérjék meg a mesterséges intelligenciát, hogy egy problémát, amivel találkoztak, segítsen nekik megérteni. Ezzel kapcsolatban Koren Balázs elmondta: ezt el kell mondani a diákoknak, ráadásul többször is. A ChatGPT-ben és a Geminiben is van tanulás mód vagy vezetett tanulás (study and learn; guided learning), azt kell bepipálni, beírni a feladatot, és akkor az AI elmagyarázza lépésről lépésre a megoldást.
„A legérdekesebb, hogy a legtöbb diák erre mit mond? Azt, hogy jó, de akkor ezt nekem el kell olvasnom. Igen, megérkeztünk. A szövegértés, az, hogy olvasni tudjak, értő módon olvasni tudjak, ez a XXI. századnak, 2026-nak a legnagyobb kihívása. Ugyanis amikor azt mondjuk, hogy nyílik az olló, akkor az nemcsak azt jelenti, hogy a technológia mennyire érhető el, hanem azt is, hogy mennyire képes az a diák vagy felnőtt azt a technikát használni. És a mesterséges intelligencia esetén az értő olvasás és szövegértés, azt gondolom, hogy a belépő szint” – emelte ki a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője.
Itt a gondot abban látja, hogy alsó tagozaton elindul a szövegértés tanítása, de később ez abbamarad azzal, hogy ha a diák megtanult írni-olvasni, akkor jönnek a közismereti tárgyak, zúdulnak a nyakukba felső tagozatban, de itt már nem foglalkozik az oktatás az értő olvasással, a szövegértéssel, pedig annak át kellene hatnia a teljes egész tanulási folyamatot akkor is, amikor a diák környezetismeretet, biológiát, kémiát, történelmet, bármit tanul.
Az AI egyik nagy előnyének tartja, hogy a diákok rájönnek: a mesterséges intelligencia használatához le kell írniuk, szabatosan meg kell fogalmazniuk, hogy mit szeretnének. Ugyanis az a fajta pongyola attitűd, hogy „jó lesz majd így”, nem működik, nem azt fogja csinálni, amit a használó szeretne. Előnyként említette azt is, hogy az a fiatal generáció, amelyik hozzászokott az internet gyorsaságához, így nőtt fel, és „ideggörcsöt és lábrángást kap, ha a 4K-s YouTube-videó egy pillanatra megtorpan”, amikor generálni akar egy képet vagy egy videót az AI-jal, várni kényszerül.
„Kénytelenek megtanulni várni és kénytelenek megtanulni jól fogalmazni” – foglalta össze az oktatás és a társadalom számára is két jó hatást kiemelve az AI-használat számos negatív hatása mellett.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetés megtekinthető, meghallgatható alább.