A hatályos szabályozás értelmében a háztartási és talajvízkutak létesítésének feltételeit elsősorban az határozza meg, hogy a fúrás érinti-e a mélyebb rétegvizeket vagy az ivóvízbázisokat. Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke hangsúlyozta: a köztudatban élő 50 méteres mélység kizárólag akkor jelent könnyítést vagy mentességet, ha az adott területen az első vízzáró réteg ennél mélyebben helyezkedik el – olvasható a kemma.hu-n.
Amennyiben a vízzáró réteg a felszínhez közelebb található, az alatta lévő rétegek megfúrása mélységtől függetlenül szigorúan engedélyköteles. Az érintett kockázatos övezetekről és az első vízzáró réteg pontos elhelyezkedéséről az országos vízkészletvédelmi térkép nyújt hivatalos tájékoztatást.
A szakember arra is emlékeztetett, hogy a jelenlegi keretrendszer már 2024. január 1-je óta érvényben van, és az ügyintézés menete is átalakult: a bejelentéseket és engedélyezési kérelmeket már nem a települési jegyzőkhöz, hanem a vármegyei kormányhivatalok vízügyi hatósági főosztályaihoz kell benyújtani.
Ha ilyen ingatlant vesz az ember
A hatóságok által megkezdett ellenőrzések miatt az ingatlanvásárlás előtt állóknak is fokozott óvatossággal kell eljárniuk. A kút jogi státusza ugyanis nem a tulajdonos személyéhez, hanem magához az ingatlanhoz kapcsolódik, így
egy korábban szabálytalanul vagy bejelentés nélkül létesített kút kötelezettségeit és szankcióit az új tulajdonos örökli meg.
Amennyiben egy kút engedély vagy bejelentés nélkül készült, utólagos fennmaradási engedélyeztetést kell kezdeményezni. A szabályok megsértése vagy az adminisztráció elmulasztása esetén a kiszabható vízgazdálkodási bírság összege az egymillió forintot is elérheti, a hatóság pedig elrendelheti a kút használatának azonnali megtiltását vagy a létesítmény lezárását – ad hasznos tanácsokat a delmagyar.hu.