Továbbra is foglalkoztatja a járványügyi szakmát és a közvéleményt a Hondius luxus óceánjáró utasai között elterjedt hantavírus-fertőzés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a járművön kitört járványt az andoki hantavírus-törzs okozta. A hantavírust általában rágcsálók terjesztik, de ritka esetekben emberről emberre is terjedhet.
Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában közölte: sokféle hantavírus van, ezeket alapvetően óvilági és újvilági formákra szokták bontani.
A hajón azonosított vírus az újvilági, sokkal veszélyesebb forma.
„Európában, Ázsiában előfordulnak hantavírus-változatok, sőt Magyarországon is. A puumala és a Dobrava nevű hantavírusok minden évben néhány tucat megbetegedést okoznak, de ezek teljesen más tulajdonságokkal rendelkeznek, sokkal kevésbé rosszindulatúak. A betegség influenzaszerű kórképpel kezdődik, de az ázsiai változatban ez egy vesebetegségbe torkollik, súlyos esetben veseelégtelenséget okoz. Az amerikai változatnál pedig a tüdőfertőzéses betegség terjed el, ami rendkívül súlyos, vérzéses tüdőgyulladással, tüdővizenyővel, fulladással, sokszor lélegeztetőgépet igénylő oxigénhiánnyal jár, ennek a halálozása közel 40 százalék” – emelte ki Szlávik János.
A két alapvető vírusnak is többféle változata van, másfajta hantavírus van Észak-Amerikában és Dél-Amerikában, másfajta van Ázsiában és Európában – tette hozzá, kiemelve, hogy ezek nagyon változékony RNS-vírusok. Ismert, a koronavírus is egy RNS-vírus volt, gyors mutálódással.
„Azt hiszem, a világ azért figyelt fel erre a járványra, mert úgy gondolta, hogy ezt a vírust nagyon alaposan meg kell figyelni, hogy nem változott-e meg. Eddig is tudtuk, hogy az andok nevű amerikai hantavírus képes emberről emberre terjedni, de itt hirtelen sok ember betegedett meg. Mi van, ha a vírus megváltozott? Mi van, ha a genetikai szekvenciája úgy változott meg, hogy könnyebben terjed emberről emberre? Egyes kutatók ezt cáfolják, azt mondják, hogy itt ugyanarról van szó, mások még vizsgálják a vírust, hogy nincs-e rajta olyan genetikai mutáció, ami könnyebbé teszi az emberről emberre való terjedést” – fogalmazott a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője.
Megemlítette még, hogy nemcsak a koronavírus volt olyan változékony, hanem például a HIV-vírus is ilyen: ha bekerül az emberi szervezetbe, néhány év vagy évtized múlva egy teljesen más vírus lesz belőle. Ám
„a hantavírusoknál ez nem így van, ilyen nagy változékonyságot egyelőre nem látunk.
Bízom benne, hogy nem változott a vírus. Ne felejtsük el, hogy tudtuk, hogy terjed emberre szoros kontaktus esetén. A szoros kontaktus jelenti ugye a házastársat, a családtagokat, az orvosokat, a nővéreket, akik a beteg embereket ápolják. És ezen a hajón igenis lehetőség volt arra, hogy egy szűk kabinban az a bizonyos ornitológus, aki a dél-amerikai szeméttelepen patkányportól megfertőződött, megfertőzze a feleségét, az asztaltársaságnál azokat, akikkel együtt vacsoráztak, és időnként a személyzetet, akivel szoros kontaktusba kerültek. Így ez még önmagában nem meglepő jelenség” – magyarázta, megjegyezve, hogy a hantavírus eddig hajón soha nem okozott járványt.
„A kulcsmondat, hogy senki ne mondja le a nyaralását a hantavírus miatt, mert nincsen hantavírus-járvány.”
Akár Dél-Amerikába, akár Argentínába is el lehet utazni, betartva azokat a szabályokat, hogy senki ne kerülljön kapcsolatba kisemlősökkel, rágcsálókkal, majmokkal. Ne simogasson kutyákat, macskákat sem” – hangsúlyozta Szlávik János az InfoRádió Aréna című műsorában.
Elmondása szerint nagyon helyes volt, hogy minden ország a saját állampolgárait kimenekítette a Hondiusról, és otthon kezeli őket, és közben próbálja megakadályozni azt, hogy a fertőzés továbbterjedjen. „Jelenleg semmi jele nincs annak, hogy ez a vírus veszélyesebb lenne, mint egy hagyományos hantavírus, és messze nem úgy működik, mint a Covid. Tehát ebből a járványból nem lesz világjárvány” – emelte ki.
Nincs szükség védőoltásra sem a hantavírus ellen. Mint a szakember elmondta, azért ez egy extrém ritka dolog volt, hogy egy szeméttelepen madármegfigyelést végzett az az ornitológus, aki az első fertőzött volt. Ilyesmit egy átlagos turista nem szokott tenni.
„Egy turistának azt kell végiggondolnia, hogy mely országba megy, mely területre, és ott milyen betegségek fordulnak elő, amely ellen ő védekezhet, akár védőoltással, akár valamilyen tabletta bevételével, akár azzal, hogy odafigyel arra, hogy a szúnyogok ellen valamilyen hatékony módszert alkalmaz, vagy odafigyel arra, hogy ne menjen, ne foglalkozzon például majmokkal, ne adjon lehetőséget arra, hogy egy majom megharapja, mert ebből rengeteg kellemetlenség lehet” – nyugtatott meg mindenkit Szlávik János.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.