Tarr Zoltán a tervezett kulturális intézkedések közé sorolta, hogy megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, újraindítják a párbeszédet a színházi szakmában, helyreállítják a művészeti felsőoktatás szakmai autonómiáját, megszüntetik a könyvpiacot sújtó indokolatlan szabályozásokat.
„Megszüntetjük azt a pusztítást, félrevezetést és állandó hazugságokat, amelyek a közmédiában állandó gyakorlattá váltak az elmúlt másfél évtizedben” – hangsúlyozta Tarr Zoltán, hozzátéve, hogy átalakítják a közmédia működését.
Az új kulturális kormányzat teljes körűen átvilágítja a Nemzeti Kulturális Alap működését, az elmúlt évek vitatott forráselosztásait, és stabilizálja a közvetlen támogatási rendszert – mondta.
„Az NKA és más támogatási csatornák működése gyakorlatilag teljesen átláthatatlanná, politikailag befolyásolttá vált az elmúlt másfél évtizedben. Az ideiglenes kollégiumokon keresztül mozgatott, nagyságrendileg 17 milliárd forintos forráselosztás külön vizsgálatot igényel. Az NKA vissza fogja kapni azt a jogosítványt, hogy a kollégiumokban szakmai alapon odakerült szakemberek hozzák meg a döntéseket, és nem a miniszter fog dönteni a források 97 százalékáról” – szögezte le Tarr Zoltán. Előrevetítette, hogy megvizsgálják a döntéshozás menetét, a szerződéseket, a támogatásokból megvalósított produktumokat, valamint az elszámolásokat.
Kitért arra, hogy a Fidesz-kormány a társadalom tudatának, mentális állapotának szándékos és akaratos korlátozását, beárnyékolását végezte el az elmúlt 16 évben. Példákat említve elképesztő pusztításról beszélt a közművelődési intézményekben, felemlegette a beavatkozást is, amelyet a megbukott kormány az olvasáskultúrában és a könyvpiacon tett, és hogy a 2010-es évektől ideológiai megfontolásokból írók kerültek indexre Magyarországon.
Tarr Zoltán a tervezett kulturális intézkedések közé sorolta, hogy
megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, visszaadják az intézmények szakmai önállóságát, azonnali hatállyal leállítják a szakmailag indokolatlan múzeumi költöztetéseket,
és megkezdik az Iparművészeti Múzeum értékalapú rekonstrukcióját. Hozzátette: minden lépést az érintett szakmai szervezetekkel való párbeszéd jegyében fognak megtenni.
„Önálló, erős országos műemlékvédelmi intézményrendszert hozunk létre, helyreállítjuk a szakmai alapú engedélyezési és ellenőrzési rendszert” – jelentette be a miniszterjelölt.
Az új kormány megerősíti a Filmiroda kapacitásait, hogy helyreálljon a nemzetközi bizalom a magyarországi filmkészítés lehetőségeivel kapcsolatban. „Visszavezetjük a magyar filmet az európai koprodukciós és fesztivál vérkeringési rendszerbe”.
Megjegyezte, hogy újraindítják a párbeszédet a színházi szakmában a meglévő megosztottság csökkentésére, átlátható vezetői pályázati rendszert és szakmai kinevezési gyakorlatot vezetnek be.
„Kiszámítható támogatást biztosítunk a független előadóművészeti szférában, kidolgozzuk az előadóművészeti életpályamodellt, át fogjuk világítani a közpénzből működő állami színházi intézmények gazdasági és jogi működését
– sorolta.
Arra is kitért, hogy az oktatási tárcával együttműködve helyreállítják a művészeti felsőoktatás szakmai autonómiáját, átlátható ösztöndíjrendszert hoznak létre a fiatal és középgenerációs szerzőknek, képzőművészeknek és alkotóknak, megszüntetik a könyvpiacot sújtó indokolatlan szabályozásokat, és nemzeti olvasóprogramot indítanak.
Tarr Zoltán arról is beszélt, hogy a Magyar Állami Operaház balettkarában most több orosz származású művész található, mint magyar. „Szeretnénk visszaadni a magyar balett- és táncművészet lehetőségeit. Nem importálni kell tehetséges művészeket más országokból, főként nem Oroszországból” – jegyezte meg.
„Szeretnénk bért emelni a közgyűjtemények dolgozóinak, de ez addig nem lehetséges, amíg nem látjuk tisztán, mit hagyott hátra a bukott kormány. Megdöbbentem, milyen kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket tettek az utolsó hetekben” – mondta Tarr Zoltán.
Az egyházakkal együttműködésre törekszünk, semmilyen módon nem kívánjuk korlátozni a tevékenységüket és a finanszírozásukat – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés társadalmi részvétel bizottsága előtt.
Tarr Zoltán ugyanakkor kiemelte:
mind az egyházak, mind a civil szervezetek esetén az egyedi támogatásokat a jövőben áttekinthető, strukturált formában fogják odaítélni.
Hangsúlyozta: fel kell számolni azt a függést a kormánytól, amelybe a civil közösségek, az egyházak és mindenféle közösség került.
„Vége van”, eddig „ez volt a gyakorlat”, de mi „nem fogjuk berendelni magunkhoz bármelyik egyház vagy vallási közösség vezetőit” és megtanácsolni nekik, hogy mit döntsenek.
Úgy fogalmazott, ez nehéz ügy, mert újra önállóságot kell tanulniuk ezeknek a közösségeknek, de megvan bennünk az életerő – értékelt.
Kitért arra: az egyházak soha annyi pénzügyi támogatást nem kaptak, mint az elmúlt esztendőkben, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nemcsak működni tudtak, de komoly fejlesztéseket is végre tudtak hajtani. Ennek azonban az volt az ára, hogy csöndben kellett maradniuk. Aki nem maradt csöndben, annak az egyháza büntetést kapott.
Az elmúlt időszak számára egyik legfájóbb jelenségeként említette a kereszténységhez kapcsolódó kifejezések hamis használatát. „Van egy párt, ami magát kereszténynek, demokratának és néppártnak gondja és semmi köze a kereszténységhez és a demokráciához” – fogalmazott.
A civil szervezetekről szólva jelezte,
szeretnék, ha visszaállna a társadalmi visszajelzés, a civil visszajelzés és kontroll, ami az elmúlt időszakban teljességgel megszűnt.
Rétvári Bence (KDNP) kérdésére, hogy miért nem lehetett oktatási miniszter Rubovszky Rita, Tarr Zoltán úgy reagált, Rubovszky Rita nem volt miniszterjelölt, miniszterjelöltek azok, akiket Magyar Péter azóta megválasztott miniszterelnök megnevezett.
Egy másik kérdésre válaszolva leszögezte: a korábbi kormányzat által tett állításokkal ellentétben nem fog változni az egyházi intézmények finanszírozása. Azt ígérte, hogy az állam felelős a közfeladat-ellátásért, és az állam nem fogja rákényszeríteni az egyházakra, hogy átvegyenek intézményeket. Ugyanakkor ha egy közösség úgy érzi, hogy szeretne bármilyen intézményt fenntartani, közfeladat-átvállalás keretében ezt megteheti.
Az Országgyűlés művelődési bizottsága 7 igen szavazattal, 4 nem ellenében támogatta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterré kinevezését.
Tarr Zoltán miniszteri kinevezését hat igen szavazattal, Apáti István (Mi Hazánk) nem szavazta ellenében támogatta a bizottság. Rétvári Bence (KDNP) és Hidvéghi Balázs (Fidesz) a bizottság ülésén tanácskozási joggal vettek részt, mivel még államititkári pozíciót töltenek be.
Tarr Zoltán meghallgatása után a közmédia átalakítására vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta: az Európai Unió 2025. augusztus 8-án hatályba lépett, az európai médiaszabadságról szóló rendelkezésének szeretnének érvényt szerezni a közmédia és az általános média működésében is.