139 éve annak, hogy Kresz Géza doktor Budapesten megalapította az első önkéntes mentőegyesületet. Azután más városok is példát vettek róla, kialakult egy országos egyesület, majd pedig a második világháború után, 1948. május 10-én indult el jelenlegi formájában egy egységes állami országos mentőszolgálat.
„Ami nem változott, és ami összetartja ma is ezt a bajtársi közösséget – hiszen mi kezdettől fogva bajtársaknak nevezzük egymást, és nem csak nevezzük, hanem tartjuk is – az a hivatástudat, illetve az az elszántság, amivel nap mint nap a bajtársaink kivonulnak és segítenek a betegeknek” – emelte ki Győrfi Pál.
Hozzátette: nagyon sok esetük van, jelenleg 1,3 millió az esetszám. Mint felidézte, 2007-2008-ban különvált Magyarországon a betegszállítás és a sürgősségi mentés, úgyhogy ez az 1,3 millió csak a mentési feladatokat takarja. Új feladatként pedig 2023 óta az orvosi ügyeletek működtetése is az Országos Mentőszolgálathoz tartozik, így aztán az előbbi adathoz még hozzájön évente majdnem egymillió beteg.
„Óriási számok, és elgondolkodtatóak, hiszen hogyha most nem egy mentőszolgálatról beszélnénk, hanem bármilyen más vállalatról, akkor büszkének kell lenni arra, hogy már megint még többet, még több szolgáltatást nyújtottunk, vagy még több terméket tudtunk előállítani, de az esetünkben ugye egy kicsit beárnyékolja azért az örömöt vagy a büszkeséget az, hogy milyen jó lenne, hogyha nem lenne ennyi dolga a mentőknek, nem kellene ennyi beteget ellátni. És valószínűleg abban mindenki egyetért, hogy ez a jövő: megpróbálni az embereket egészségesebbé tenni, az egészségüket megőrizni, és így a mentőknek is kevesebb munkája lehet a jövőben” – fogalmazott.
Habár a mentőszolgálatnak az a feladata, hogy ha megtörtént a baj, akkor siessen és mindenkinek a lehető legmegfelelőbb ellátást nyújtsa, megmentse, akit csak lehet, de már a kezdettől fogva, Kresz Géza ideje óta próbálnak ennél többet is tenni. Talán legközvetlenebbül úgy, hogy az embereket bevonják az életmentésbe.
„Ha valaki mondjuk az utcán rosszul lesz, vagy baleset éri, akkor amíg a mentő megérkezik, addig tudjanak cselekedni, tudják, hogy mi a mentők telefonszáma, tudják azokat az alapmozdulatokat, amikkel életben lehet tartani például egy hirtelen szívmegállás, egy erős vérzés, vagy egy légúti elzáródás esetén azt az embert, akinek az első 4-5 percben dőlhet el a sorsa. Ez az egyik vonal, a másik vonal pedig az, hogy próbáljuk az egészséget támogatni. Ebben egyfajta személyes példamutatás is van, hiszen tudjuk mindannyian, hogy a személyes példa az, ami a legjobban működik, tehát az egészségügyi dolgozóknak is példát kell mutatni abban, hogy ők egészségesen élnek, arról nem is beszélve, hogy ez szükséges is ahhoz, hogy segíteni tudjanak a rászorulókon. Ezért alapított a mentőszolgálat sportegyesületet, ezért helyezünk nagy hangsúlyt a lelki támogatásra, a pszichológusok, mentálhigiénikusok igyekeznek támogatni a bajtársakat. Van dietetikai tanácsadásunk, gyógytorna, és még sorolhatnám azokat az eszközöket, amikkel próbáljuk a bajtársainkat és rajtuk keresztül a betegeket szolgálni” – sorolta Győrfi Pál.
Szóba kerültek a népegészségügyi adatok, amelyek az OMSZ szóvivője szerint elszomorítóak. Most egy új egészségpolitika fog érvényesülni Magyarországon, ezzel kapcsolatban a mentőszolgálatnak végrehajtó szerepe van. Azokat a feladatokat látják el, amelyeket a kormányzat a szervezetre testál. Látszanak ugyanakkor pozitív tendenciák is.
„Ha a fiatalokat nézzük, akkor a testmozgás már a divat lett, ami mondjuk az én fiatalkoromban még nem volt ennyire divatos, vagy a dohányzás kiment a divatból, a legtöbb helyen visszaszorult, ebben nyilván volt szerepe annak is, hogy a szórakozóhelyekről kitiltották a dohányzást. Egyre többen figyelnek oda a táplálkozásra, igyekeznek valahogy az egészség szempontját is érvényre juttatni. Ezek mind hosszú távú tendenciák, de reméljük, hogy előbb-utóbb a statisztikákban is megjelennek, ami magyarul azt jelenti, hogy azok a krónikus betegségek, ami sajnos a magyar népességnek majdnem a felét érintik – a szív- és érrendszeri betegség, a tüdőbetegség, az anyagcsere-betegségek, a daganatos megbetegedések, a mentális zavarok, és még lehetne sorolni – talán kevésbé fogják terhelni a jövő embereit itt Magyarországon, és akkor ez lesz a valódi biztatás a mentők számára is” – fogalmazott Győrfi Pál.
Úgy látja, a mentőknek van feladata abban is, hogy segítsék az embereket eligazodni abban, hogyha baj van, vagy segítségre van szükségük, akkor hova forduljanak, ugyanis sokan az alapvető ismeretekkel sincsenek tisztában.
„Például 37,2-es hőemelkedésnél azt gondolják, hogy ez azonnali életveszély és rohamkocsira van szükségük, mások pedig pont fordítva, mondjuk a stroke tüneteinél, vagy akár az infarktusgyanús tüneteknél sem tárcsázzák azonnal a mentőket, hanem várnak, hátha jobban lesznek” – mondta, kiemelve, hogy bőven van még feladatuk a felvilágosításban, a tájékoztatásban is.
A cikk alapjául szolgáló interjút Rozgonyi Ádám készítette.