Görög Mártát azután jelölte Magyar Péter miniszterelnök erre a pozícióra, hogy sógora, Melitay Barna Márton visszalépett a felkéréstől. Programbeszédében a leendő miniszter zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, és arról beszélt, hogy megerősítené a bíróságok és ügyészségek intézményes függetlenségét, Magyarország pedig csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
A leendő minisztérium munkáját három pillérre építené: a jogállamisági alkotmányosság felállítására, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítására és a közbizalom helyreállítására, valamint a korrupcióellenes fordulat és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom helyreállítására.
Görög Márta szerint az elmúlt években sérült a fékek és ellensúlyok rendszere Magyarországon, és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom. Bírálta a május 13-án lejáró veszélyhelyzeti kormányzást is. Mint mondta, az Igazságügyi Minisztérium fog felelni az alkotmányozási folyamatért.
A tárca további főbb feladatait sorolva elmondta: a bíróságokon és az ügyészségeken javítják a dolgozók munkakörülményeit, egyszerűsítik az eljárásokat, csökkentik a túlzott mértékű eljárási díjtételeket, felülvizsgálják a sarkalatos törvényeket és a jogász hivatásrendeket, módosítják a választási rendszert, átalakítják a végrehajtási rendszert, leszűkítik a kötelezően igénybe veendő közjegyzői szolgáltatások körét, rendezik a devizahitelesek helyzetét.
„Olyan államot kell építeni, amely minden döntésével bizonyítja, hogy a képességnek és teljesítménynek van értelme, ahol a törvény ereje mindenki számára védelmet és egyenlő mércét jelent, ahol az igazság nem kevesek kiváltsága, hanem társadalmi együttélésünk szent és sérthetetlen nemzeti minimuma” – fogalmazott Görög Márta.
Az európai uniós források kapcsán közölte: a források feltételeinek teljesítése, úgy, mint a jogállamiság biztosítása, a korrupcióval szembeni zéró tolerancia, illetve az átláthatóság, elszámoltathatóság biztosítása a magyar kormánynak is érdeke. „Célom a jogállamiság kereteinek olyan helyreállítása, amely az európai jogi stratégiának érdemi, hatékony érvényesülését jelenti” – magyarázta. Görög Márta fontosnak nevezte a közbeszerzési szabályok módosítását, továbbá beszámolt arról, hogy radikálisan korlátozni fogják az igazságügyi tárca által engedélyezett megfigyelési kört, visszahelyezve ezt a nyomozati bírói hatáskörbe.
A miniszterjelölt szavai szerint az a cél, hogy az igazságszolgáltatás emberközpontúvá, elérhetővé, hatékonnyá váljon, gyors és hatékony védelmet nyújtson. „Ne elvont szabályrendszer, hanem erkölcsi kapaszkodó is legyen” – mondta. Kiemelte: az elmúlt években politikai nyomás, túlterheltség, finanszírozási bizonytalanság egyszerre nehezedett a bírói szakmára, a nem megfelelő körülmények, az eljárások lassulása az állampolgárok számára is mindennapi problémává vált. Olyan jogszabályi környezetet kell teremteni, amely garantálja a közélet tisztaságát, az intézményrendszer politikamentes működését – szögezte le a miniszterjelölt, aki jelezte: az igazságügyi tárca szerepet kíván vállalni a korrupcióellenes intézményrendszer megerősítésében, a visszaéléseket kivizsgálják.
(A cikk alapjául szolgáló parlamenti tudósítást Várkonyi Gyula készítette.)