Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány két szakértője, Csenger Ádám nemzetközi kapcsolatok elemző és Nagy Dávid biztonság- és védelmi politikai szakértő arról beszélt: a sajtó és a politikusok a harcias érveléseikkel egyre emelik a tétet, ami növeli az eszkaláció kockázatát.
„A szakirodalomban van egy olyan kifejezés, hogy politikai költség. Ez azt jelenti, hogy egy politikus, hogy ha szavakban eszkalál egy helyzetet vagy fenyegetőzik, akkor utána már nem léphet vissza, nem visszakozhat. Be kell váltani a fenyegetését, mert ha nem, akkor az belpolitikai költséggel járna számára" – hangsúlyozta Csenger Ádám. Majd hozzátette:
ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az arcvesztés elkerülése érdekében háborúba sodródik, noha eredetileg ezt el akarta volna kerülni.
Azt egyelőre nem állíthatjuk, hogy Európában is valami ehhez hasonló zajlik – vette át a szót Nagy Dávid. Mint mondta: „amikor ezt kutattuk, próbáltunk múltbeli példákhoz visszanyúlni, és nagyon jó analógiának találtuk a 2003-as amerikai intervenciót Irakban.” Ezt a konfliktust – folytatta az Oeconomus szakértője nagyon erős médiahadjárat előzte meg. A sajtó segítségével ügyesen felépítették azt a érvrendszert, hogy miért elkerülhetetlen a háború. Ezzel pedig szépen lassan a társadalom számára elfogadhatóvá tették az újabb fegyveres konfliktust.
„Igazából már nem is arról szól a társadalmi diskurzus, hogy menjünk-e háborúba vagy sem, vagy miként kerülhetnénk el a legrosszabbat, hanem arról, hogy – mivel a háború elkerülhetetlen –, arról beszéljünk, hogy miként harcoljunk, mennyi katonára, milyen eszközökre van szükségünk” – fejtegette Nagy Dávid. Szerinte a társadalom észre sem veszi ezt a hangsúlyeltolódást, azt, hogy már arról beszélünk milyen lesz a háború és nem arról, miként lehetne azt elkerülni.
A szakértő úgy látja, hogy hasonló folyamatok indultak el 2022 után Európában is.
A kommunikáció egyre inkább a „hogyan háborúzzunk” irányba tolódik el ahelyett, hogy minden eszközt megragadnánk annak elkerülésére. „A politikusok nyilatkozataikban nem az eszkaláció elkerülésére törekednek hanem inkább már arról beszélnek, hogy fejlesszük a haderőt, hogyan támogassuk az ukránokat, mikor szálljunk be adott esetben Ukrajna segítségére. Szép lassan elkezdik hozzászoktatni ehhez a társadalmat” - tette hozzá Nagy Dávid.