Húsz éven át minden önkormányzati választáson első lett a Fidesz, és az uniós csatlakozás óta diadalmaskodott az összes európai parlamenti választáson is – így konferálták fel Orbán Viktort az önkormányzati fórumon. A miniszterelnök pedig azzal a kijelentéssel nyitott, hogy ezt a választást a jelenlévőknek kell megnyerniük.
„Úgy áll a helyzet, hogy a 2026-os választás azon dől majd el, hogy a Fidesz-KDNP-hez tartozó önkormányzati vezetők, önkormányzati képviselők, a mi közösségünk hivatásos szakemberei, politikusai, hivatásos vezetői hajlandóak-e beleállni ebbe a küzdelembe? Ha beleálltok nyerünk, ha nem álltok bele, nem fogunk nyerni, ha én személyesen kitenném a lelkemet akkor se. Tisztelettel arra kérlek benneteket, hogy ezt a felelősséget érezzétek át, mert
egy olyan választás előtt állunk, ahol nem rendkívüli mutatványok vagy bűvésztrükkök történnek, hanem egy mozgósítási verseny zajlik majd.
Megvannak a szavazóink, mi vagyunk többen, a jobboldali, nemzeti érzelmű emberek vannak többen, a bennünk bízó, bennünket támogató, a mi munkánkat folytatni akaró emberek vannak ebben az országban többen, a kérdés csak az, hogy elmennek-e, illetve elvisszük-e őket választani” – mondta a kormányfő.
Beszélt arról is, hogy az önkormányzatokkal kapcsolatban az elmúlt 16 évben felmerült problémákat meg kell beszélni. Úgy látja, hogy a kormány 2010 óta nagy munkát végzett, most ez már egy másik ország, egy másik gazdaság, egy másik önkormányzati rendszer, egy másik vármegyei rendszer, mint ami akkor volt. Szerinte ami ebben a 2010-ben végrehajtott átalakításban benne volt, energiaként, erőforrásként azt kivették belőle, ebben szerinte több nincs.
„Hogyha egy nagyobbat akarunk lépni, ha nagyságrendet akarunk váltani, ha úgy gondoljuk, hogy nemcsak az üzemeltetés, hanem a nagy tervek, álmok, célok is részei az életünknek, akkor ahhoz már ez a rendszer nem lesz elég. És ezért is kértem meg Navracsics Tibor miniszter urat – akinek hálás vagyok, hogy ezt vállalta – mintegy másfél évvel ezelőtt, hogy kezdje meg azokat a tárgyalásokat és beszélgetéseket, amelyek előkészíthetik azokat a változásokat, amiket majd a 2026-os parlamenti választás után meg fogunk együtt csinálni. Induljanak meg a konzultációk” – fogalmazott.
Úgy látja, nem finomhangolásra van szükség, hanem az önkormányzati rendszert 2026-27-ben a településvezetőkkel való konzultációkat követően át kell szabni ott, ahol ez szükséges. Nem kell mindent kidobni, sok minden jó dolog van szerinte ebben a rendszerben, de amikor a pénz a téma, akkor az „nehezen követhető, hogy mi a kötelező, mi az önként vállalt, és ami önként vállalt, az miért az, és ami kötelező, meg miért az”, ezeket mind újra át kell gondolni, de ehhez meg kell nyerni a választást – jegyezte meg.
Meglátása szerint
nem lenne a Fidesznek kétharmada, ha nem lenne erős Budapesten, de az érem másik oldala az, hogy nem lenne győzelem egyáltalán a Fidesz oldalán, nem lenne a vidék.
„Budapest kell a kétharmadhoz, de a győzelemhez meg a vidék kell, mert a Fidesz-KDNP – mondjuk úgy – szívcsakrája mégiscsak vidéken van. Mi vagyunk az egyetlen olyan politikai erő Magyarországon, amely otthon van mindenütt az országban. Nézem a kihívóinkat, meglepődök, hogy honnan van egy 26 tagú pártnak bátorsága ahhoz, miután néhány, az országgal való ismerkedést szolgáló körutat tett az országban, hogy vállalkozzon az ország kormányzására. Ez egy komoly dolog. Ha nem vagy ott mindenhol az országban, ha nincsenek ott a polgármestereid mindenhol, ha nem ismered a helyiek gondjait, akkor nem szabad vállalkozni kormányzásra, mert helyi tudás nélkül ezt az országot nem lehet kormányozni. És mi vagyunk az a közösségi barátaim, akik nem látogatjuk a vidéket, mi onnan jövünk. Nagy különbség” – mondta.
Hozzátette: 2022-ben a Budapesten kívüli egyéni választókerületek közül mindössze kettőben nem győztek, a Budapesten kívüli összes választókerületekben mindösszesen csak két helyen nem győztek. Kaptak 2,4 millió szavazatot vidéken, az összes listás voksuk 80 százaléka vidékről jött – szerinte a számok magukért beszélnek.
Megemlítette, hogy 2010 elején az önkormányzati szektor adósságállománya a teljes magyar nemzeti össztermék 4,6 százalékára nőtt, ami hatalmas összeg, és nem maradt pénz a legalapvetőbb feladatok ellátására sem. Ezt a terhet 2013-ban átvállalta a nemzeti kormány, meggyőződése szerint a Fidesz-KDNP kormányzás egyik legnagyszerűbb döntése és eredménye volt ez.
Ma az önkormányzatoknak mindösszesen 10 százaléka terhelt hitellel, és az összes önkormányzati vagyonhoz mérten a hitelek és a kölcsönök aránya az 1,6 százalék,
ami szerinte egész Európában példátlan.
Magyarországnak sohasem szabad beletörődnie, hogy úgy városiasodjon, úgy urbanizálódjon, hogy közben eltűnnek a falvak – szögezte le.
„Az ország egyik legerősebb forrásvidéke a magyar falu, és amikor majd a győztes választások után leülünk megbeszélni a feladatokat és az egész önkormányzati rendszert próbáljuk majd újraszabni, akkor azt a kérdést kell megválaszolnunk, hogy hogyan tudjuk hozzásegíteni a magyarokat a modern városi szolgáltatásokhoz anélkül, hogy tönkretennénk ezzel a falvainkat. Ez a legnagyobb kihívás, ami előttünk áll” – fogalmazta meg.
A 60 fölöttiek szinte megmásíthatatlan adottságnak hitték, mert így nőttek fel, hogy van az országnak egy nyugati meg egy keleti fele, és ez nemcsak földrajzilag két különböző világ, nemcsak kulturálisan, hanem hogy életszínvonalban is. Ahogy az is a világ természetes mozgásiránya, hogy az emberek egy rosszabb helyről a jó helyek felé áramlanak, vagyis keletről nyugatra, és ez valami megváltoztathatatlan sors.
„Ha az elmúlt 16 év kormányzását megnézitek, akkor azt fogjátok látni, hogy ezt a sorsot mi megváltoztattuk. Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy a kiegyenlítődés megtörténjen. Azok a nagy fejlesztések és beruházások, amelyek Hunniát, az ország keleti részét fölemelik, azok már megtörténtek, ezek most kezdenek el dolgozni, és a következő néhány évben olyan fejlődés történik Kelet-Magyarországon, hogy nem fogtok hinni a szemeteknek. Azt gondolom, hogy ez a mi nagy történelmi tetteink közé tartozik. A Fidesz-KDNP büszke lehet arra, hogy megszüntette Magyarországnak azt az igazságtalan kettévágását, amely kelet és nyugat között oly hosszú ideig fennállt” – értékelt.
Ám meglátása szerint
időközben meg egy másik választóvonal alakult ki, ami észak és dél között húzódik. Az ország északi fele – Kelet-Magyarországnak és inkább az északi fele – fejlődik, közben a déli részen pedig olyan problémák vannak, amelyekre eddig nem találtak megoldásokat.
Ezek alapvetően demográfiai és iparfejlesztési gondok, amelyeket a következő 10-15 évben meg kell oldani.
Felidézte, hogy a magyar vidék teljesítménye 15 év alatt 50 százalékkal nőtt, a vidékiek 50 százalékkal megnövelték a gazdasági teljesítményüket. Ennek következtében az iparűzési adóból származó bevételek két és félszeresére emelkedtek, és ma a távolság, ami az európai átlagos fejlettséget elválasztja tőlünk, jóval kisebb, mint korábban volt.
A szolidaritási adóval kapcsolatban két szempontot ajánlott a jelenlévők figyelmébe. Az első, hogy ne városiasítsák úgy Magyarországot, hogy közben tönkreteszik vele a vidéket. A másik pedig, hogy ha már a méret számít és a gazdasági teljesítmény méretfüggő, akkor tekintettel kell lenni azokra a kisebb méretű településekre is, amelyeknek nincs akkora saját gazdasági teljesítménye, mint a nagyobb településeknek.
„A háborún túl a legnagyobb veszedelmet egy kormányváltás épp azért jelentené, mert kiiktatnák a szolidaritást. Kettő embert jelöltek meg eddig az ellenfeleink azok közül, akiket egy magyar kormányzatban szívesen látnának. Szerintem ezek Brüsszelből ide helyezett emberek. Az egyik egy osztrák bank vezetője – akkor a bankadónak annyi –, a másik egy nemzetközi energiaipari multicég vezetője – a rezsicsökkentésnek annyi. Tehát pont arról van szó, hogy a Brüsszelből ide ejtőernyőztetett leendő minisztereknek az a dolguk, hogy fölszámolják a magyar gazdaságban azokat a szolidaritási mechanizmusokat, amelyek segítségével ma az ország egyenletesen képes fejlődni. Azt javaslom nektek, hogy ilyen szemüvegen keresztül nézzük a szolidaritási adót is” – mondta Orbán Viktor.
Mindezek után azt részletezte, hogy az Ukrajnában zajló háborúnak súlyos hatásai vannak Magyarországra nézve, illetve hogy közvetlen háborús veszélynek vagyunk kitéve. Ismét elmondta, hogy a háborún összességében csak veszíteni lehet, és ezért Magyarországnak világosan ki kell tartania a béke politikája mellett azért, hogy a két világháborúra emlékeztető emlékműveink mellé ne kelljen harmadikat is állítani.
„Az európai tapasztalat az, hogy az európai békefenntartók mindig háborúfenntartókká szoktak válni, ezért nem javaslom, hogy Magyarország bármilyen európai békefenntartás keretében csapatokat küldjön a saját határain kívülre. De nem elég kimaradni a háborúból, ki kell maradnunk a háború finanszírozásából is. Mert szabhatjuk mi bármilyen okosan majd a kötelező, meg az önként vállalt feladatokat, meg a jogköröket, meg ügyeskedhetünk mi, de hogyha a pénzünket elviszik Ukrajnába, és nem tudunk kimaradni a háború finanszírozásából, akkor megette a fene az egész új önkormányzati rendszerünket is, mert ahhoz pénz kell” – érvelt, hozzátéve, hogy „valójában ma Európát egy német háborús trojka irányítja”, az Európai Bizottság elnöke, a német kancellár és az Európai Parlament legnagyobb frakciójának vezetője is egy német ember. Nekik pedig van „saját pártjuk” Magyarországon, hiszen a Tisza az Európai Néppárt tagja.
„Zárójelben jegyzem meg, hogy 90 milliárd eurót küldeni Ukrajnába ma annyit jelent, hogy két évre elegendő forrást adnak a háborúhoz”
– értékelt a brüsszeli döntéssel kapcsolatban. Drámaian fogalmazott: mivel az ukrán fronton hetente meghal vagy hadirokkant lesz 9 ezer ember, akkor a 90 milliárd euró küldése az azt jelenti, hogy előállítanak 800 ezer hadirokkant vagy halott embert Magyarország szomszédjában.
Végezetül megjegyezte: a 2026-os választást „egy higgadt, nyugodt tónussal, egy fegyelmezett, komoly testtartással, őszintén, komolyan napról napra elvégezve a munkát, az embereknek világos terveket bemutatva” fogják megnyerni.