A légúti allergia Európában már népbetegségnek tekinthető, akár a lakosság 30-40 százaléka is érintett lehet. Folyamatosan emelkedik a betegek száma, de ezzel párhuzamosan az allergén növények száma is nő, és a pollenszezon is egyre hosszabb – mondta az InfoRádióban Magyar Donát, az NNGYK aerobiológusa.
A klímaváltozás jelentősen befolyásolja a pollenadó növények terjedését elősegítő tényezőket. Az allergén növények között vannak invazív fajok, melyek azon őshonos növények helyére nyomulnak be, amelyek már kevésbé bírják a nagy meleget és szárazságot.
Az idegen növények egy része káros is lehet, és olyanok is akadnak, amelyek kifejezetten pozitívan reagálnak a változó időjárásra, jobban érzik magukat.
Ilyen a parlagfű is, hiszen félsivatagos helyről származik, és kifejezetten kedveli a forró, nagyon száraz körülményeket.
A projekt szakmai koordinátora elmondta, az Ausztria és Magyarország határ menti területein megvalósuló programban elsősorban a városi zöldfelületek növényzetét próbálják úgy alakítani, hogy minél kevesebb legyen bennük az allergén növény. Ez ugyanis az elmúlt évtizedekben a várostervezés, a zöldfelületek tervezése során nem volt szempont, inkább a díszítőértéket nézték vagy a várostűrő képességet.
Magyar Donát szerint így történhetett meg, hogy sok allergén növényt telepítettek a városokba, így például gyógyhelyek, gyógyfürdők közelébe is –
a projekt során azért irányul kiemelt figyelem az ilyen területekre, mert ezekre a helyekre az emberek gyógyulni jönnek, nem azért, hogy még betegebbek legyenek.
Leszögezte: ebben a projektben fogják először tesztelni, bevezetni az új módszereket, amikkel hosszútávon, a biodiverzitás figyelembe vételével, a természettel összhangban tudják az átalakulásokat elindítani. De ez nem azt jelenti, hogy fákat vágnak ki vagy irtják a növényzetet, hanem azt, hogy tudatosabb, tervezettebb, tudományos alapokra épülő városi zöldfelületeket fognak kialakítani.