Nyitókép: Getty Images/fhm

Itt a közlekedéspszichológus magyarázata a rengeteg vasúti átjárós tragédiára

Infostart / InfoRádió - Rozgonyi Ádám
2025. november 10. 09:35
Kevesebben kihívást keresnek, többen pedig a képességeiket nem tudják megfelelően felmérni, amikor áthajtanak a sorompón a tilos jelzés ellenére a vasúti átjáróban – mondta az InfoRádióban Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus. Szerinte a szülőknek és az iskoláknak is felelősségük van a leendő járművezetők közlekedési tudatosságának növelésében, de a hatóságoknak és az infrastruktúra-fejlesztőknek is meg kell tenniük a szükséges lépéseket a balesetek elkerüléséért.

A balesetek alapvetően két tényező miatt alakulnak ki: van egy kisebb szegmens a járművezetőkön belül, akik mindenféle kockázatot sokkal nagyobb eséllyel vállalnak, ilyen a gyorshajtás, vagy hogy a tilos jelzés ellenére is áthajtanak a vasúti átjárókban – mondta a közlekedéspszichológus. Szerinte bármennyire is csúnyán és furán hangzik, néhányuk kifejezetten kihívást keres ilyenkor, ráadásul ez a fajta közlekedési viselkedés nagyobb eséllyel párosul ittassággal vagy droghasználattal. Az érintett sofőrök jellemzően a fiatalabbak közül, a 18–30 évesek köréből kerülnek ki, a személyiségszerkezetük pedig kifejezetten impulzív, kalandkereső, a kockázatokat abszolút kihívásnak tekintik, nem pedig elkerülendőnek.

Szerencsére a járművezetők nagyobbik része érti ezt a fajta kockázatot, és legfeljebb a képességei határai miatt nem tud egy-egy veszélyes helyzetet megfelelően felmérni – mondta Zerkovitz Dávid. Ugyanis

az átlag járművezető számára egy felé közlekedő mozdonynak a képe vizuálisan nem tartalmaz minden információt ahhoz, hogy megfelelően fel tudja mérni annak a járműnek a távolságát, sebességét,

bár ez az utolsó 50-100 méteres távolságon belül nem is lehetséges teljesen elégséges mértékben – mondta. A legtöbb sofőr, aki túlél egy ilyen szituációt, és megkérdezik tőle, hogy „mégis mi volt a terv”, azt mondja: „azt gondolta, még átér, és nem gondolta, hogy akkora kockázatot jelent”.

Minderre ráerősít a közlekedésbiztonsági szakértő szerint az úgynevezett familiáris hatás, tehát ha ismert a környezet, az adott vasúti átjáró, és a vonatok közlekedése. „Ezek olyan hatások, amik felülírják az alapvető kockázatészlelést és úgy gondolják, hogy »jó, lehet, hogy piros az a jelzés az átjáróban, de hát olyan lassan szokott jönni, vagy legtöbbször még várni kell rá sokat, akkor én még át fogok férni«. És

ha meg is látja a vonatot, nem lép az agyában működésbe a vészcsengő”

– magyarázta a szakértő.

Zerkovitz Dávid szerint jellemzően nem is vészhelyzethez – például sietni kell a kórházba – kötődnek a rossz döntések, ugyanis az autósok többsége idegesítő akadálynak gondolja a szintbeli keresztezést. Megjegyezte: a magyarországi, illetve általában a Duna menti országok vasút–közút közös infrastruktúrája elmarad az uniós átlagtól, ami a viselkedéses jellemzőkön túl szintén hozzájárul ahhoz, hogy jóval több az ilyen baleset mondjuk nálunk, mint az uniós átlag.

„Az autósok türelme véges, és ez összejátszik azzal a jelenséggel, hogy sokszor nem kiszámítható az az idő, amíg jön a vonat. (…) Ha a vörös jelzése után húsz másodperctől másfél-két percig is terjedhet az az idő, amíg a szerelvény megérkezik, akkor úgy lesznek vele az autósok, hogy majd ők eldöntik, hogy melyik eset lehet. Tehát nem feltétlenül a sürgősség az, ami mindig szerepet játszik, hanem egész egyszerűen az a tény, hogy nem szeretünk akadályoztatva lenni” – fejtette ki a szakértő, hozzátéve: mivel folyton sietnünk kell, folyton sürgetve vagyunk, sokszor csak azt tartjuk elfogadhatónak, ha a számunkra megfelelő ütemben halad a forgalom.

Baleset-megelőzés

Zerkovitz Dávid szerint a MÁV által is indított kampányok rendkívül fontosak, és lényeges elemét képezik azoknak a progresszív akciósorozatoknak, amelyek az ilyen balesetek visszaszorítását célozzák. Enélkül nem működik a dolog, vagyis

tudatosítani kell a járművezetőkben azt, hogy mik a valós tények, fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy az ő észlelési képességük nem arra van kitalálva evolúciósan, amit ez a helyzet időnként megkíván,

de nagyon sok egyéb más része is van. A megelőzésben részt kell azonban vennie a szülőknek is, amikor a gyermek autót vezetni tanul, részt kell vennie az iskolának, amikor a fiatal elkezd önállóan közlekedni – mondta. De nemcsak a KRESZ-t, hanem közlekedési viselkedést is kell tanítani, felhívva a figyelmet az észlelési és kockázatvállalási tényezőkre.

Ugyanakkor a hatóságoknak és az infrastruktúra-fejlesztőknek is meg kell tenniük a szükséges lépéseket. Zerkovitz Dávid felhívta a figyelmet: a környező országokban már sikerrel használják azokat az átalakításokat – fél sorompó helyett teljes vagy dupla sorompó, felnyíló útakadályok, stb. – amelyek bármi is történik, meg fogják állítani a járművet. Nálunk viszont lenne még mit fejleszteni – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Vasúti átjárós balesetek – Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást