A Gutenberg-galaxis nem halt meg, lélegzik, van, működik, új hajtásokat hajt. Néhányat elszárít, de működik – mondta Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke az InfoRádióban, hozzátéve: az is lassan bekerül a köztudatba, hogy szeptember 8. az olvasás világnapja.
Arról, hogy a digitális világ mekkora kihívás, így fogalmazott: „Még csak azt sem mondanám, hogy kihívás, hiszen ha olvasásról beszélünk, nem említjük, hogy az olvasás min és hogyan történik. Alapvetően a papírból készült fizikai könyvet hívjuk könyvnek, de ma már van e-könyv, hangoskönyv, és vannak csak digitális tartalmak is.
Lehet olvasni papíron, számítógépen, readeren, mindenféle módon. A nagy filmelosztó hálózatok sem nyírták ki a mozit.
Látszott az elmúlt időszakban, hogy még a magyar mozi is micsoda nézőszámsikereket ért el. A digitális világ szerintem egy formája az olvasásnak, és egyik se veszélyezteti a másikat. Arányaiban még most is a fizikai könyv a domináns ebben a versenyben. Az e-könyv vagy a hangoskönyv, legalábbis az eladási számokat nézve, csak töredékét adja a piacnak, az árbevételek töredéke jön e-könyvből és hangoskönyvből.”
Az elektronikus könyvektől piaci értelemben sokkal többet vártak, de nálunk ezernyi dolog miatt nem bírt teljességgel kifejlődni. Amerikában a könyvből fakadó árbevételek jelentős része e-könyv, digitális könyv. Európában is, de Magyarországon is csak a könyvre költések néhány százaléka e-könyv – mondta Gál Katalin.
„Bár van némi növekvő tendencia, de
nagyon nagy problémát okoz, hogy a kiadók és a kereskedők nem tudják a könyveket eléggé olcsón adni, mert a brutális 27 százalékos áfa tönkreteszi az árképzést.
Így a 2-3 százalék között ingázó árbevétel egy körülbelül 70 milliárdos könyvpiacban nem egy nagy falat” – fogalmazott.
Hogy ez később hogyan alakul, egy másik kérdés – folytatta, hozzátéve: a könyvkiadást is húzza magával egy kicsit a korszellem, hiszen felnő egy nemzedék, amelynek más a kapcsolata a digitális világgal.
„Számolnunk kell azzal, hogy az olvasás már nem úgy, nem olyan mennyiségben, nem olyan felosztásban és nem akkor történik, ahogy ezt az ember elképzeli. Nem úgy van, ahogy régen, hogy veszek egy könyvet, leülök vagy lefekszem, minden este előkapom, olvasok belőle, egy hét alatt kiolvasom, jöhet a következő.
Ma már párhuzamosan olvasnak. Vagy ugyanazt a könyvet elkezdi a villamoson e-könyv formátumban, aztán hazamegy este, kezébe veszi és folytatja papíron, vagy egy hosszabb útra megy, és ugyanezt a könyvet hangoskönyvként folytatja.
Tehát az olvasás tárgyának a formátuma változik. Ezért az olvasást illetően nincsen brutális csökkenés, csak a módja változott meg. Az más kérdés, hogy a könyvvásárlási szokások változtak, és ennek az egyik oka, hogy drágábbak lettek a könyvek, és a könyvet vásárló népesség, az úgynevezett középosztály pénzügyi ereje ezt nem követte. Akiknek könyvre lenne igényük, nagyon nehezen tudják tartani a lépést a könyvárakkal – mondta Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke az InfoRádióban.