Az Országgyűlés döntött: a kultúráért és innovációért felelős miniszter foglalja rendeletbe a magyar utóneveket – mondta a Magyar Nemzetnek Hankó Balázs tárcavezető. Hangsúlyozta, erre azért volt szükség, mert az utónevek a kulturális örökségünk hordozói, amelyek meghatározzák a gyermekek egész életét. Ha valaki olyan utónevet szeretne adni, amely nem szerepel a magyar vagy a nemzetiségi utónévrendeletben, akkor a magyar utónév felvételét a Nyelvtudományi Kutatóközpontnál, a nemzetiségi utónév felvételét a nemzetiségi önkormányzatnál kezdeményezheti, ahogy eddig is.
A névadás nem csupán adminisztratív cselekedet: a család egyik legintimebb és legszimbolikusabb pillanata, amely meghatározza egy gyermek egész életét. Az utónév, amelyet a szülők választanak, a szeretet és a jövőbe vetet hit kifejezése, egyúttal a kulturális örökségünk hordozója is – mondta lapnak Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.
13 nemzetiségi és egy magyar utónevekre vonatkozó miniszteri rendelet fog születni, amelyekkel biztosítják, hogy az adható nevek a nemzeti, a nemzetiségi és a nyelvi kultúránk részei legyenek.
Hankó Balázs azt is lényegesnek nevezte, hogy csak olyan utóneveket adhassanak a szülők, amelyek a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelők.
Az augusztus 19-től hatályossá vált törvény alapján első lépésben a kulturális és innovációs miniszternek kell kiadnia 15 napon belül valamennyi rendeletet, amely a 13 nemzetiségi és a magyar utónévjegyzékről szól. A jogszabály a jelenlegi helyzetet erősíti meg, vagyis hazánkban nemzetiségi és magyar utónévként mit lehet használni. A miniszter hangsúlyozta: eddig is a Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) feladata volt állást foglalni különleges névadási szándék esetén.
Ha valaki olyan utónevet szeretne adni, amely nem szerepel a magyar vagy a nemzetiségi utónév rendeletben, akkor a magyar utónév felvételét az NYTK-nál, a nemzetiségi utónév felvételét a nemzetiségi önkormányzatnál kezdeményezheti.
Az NYTK tesz majd javaslatot a miniszternek a név elfogadásáról – ismertette.
Hankó Balázs jelezte: a döntéshozatali folyamatba egy bizottságot von be, amelyben a nemzetiségi és az egyházi képviselők, valamint a néphagyomány és kultúra értékeit megjelenítő szaktekintélyek is részt fognak venni.
Az NYTK mellett csak az ő véleményezésüket követően módosul vagy egészül ki a miniszteri rendelet.
A nemzetiségek esetében korlátozottabb a tárcavezetői hatáskör, hiszen a nemzetiségi önkormányzat javaslattétele a mérvadó. A miniszter legfeljebb felülvizsgálatra küldheti vissza az utónevet abban az esetben, ha az jó erkölcsbe ütközne vagy a magyar nyelvi környezetben hátrányos lenne a név viselőjére. A nemzetiségi önkormányzat még ezek után is dönthet amellett, hogy fenntartja az eredeti határozatát.
A tárcavezető úgy vélekedett: a magyar utónevek esetén a miniszternek célszerű figyelembe vennie bizonyos szempontokat. Ezek közé tartoznak a helyesírás szabályai, valamint ősi magyarnak tartott nevek esetén szükséges megbizonyosodni arról, hogy fellelhető-e korábbi tudományos bizonyíték az adott névről.
Hozzáfűzte: az Alkotmánybíróság már több alkalommal foglalkozott a kérdéssel, megállapítva, hogy megfelelő egyensúly kialakítása szükséges az egyén névválasztási szabadsága, illetve a közfelfogás, a nyelvtudomány, valamint a társadalomtörténeti hagyományok között, és ennek a szintézisét kell megvalósítani az utónévválasztás során.
A Kósa Lajos által beterjesztett törvényjavaslatot széles körű konszenzus övezte, mivel azt számos baloldali képviselő is támogatta.
Ezenfelül a miniszternek is van arra lehetősége, hogy a jelenlegi utóneveket felülvizsgálja. Ezzel kapcsolatban a NYTK és a bizottság tesz majd javaslatot az elkövetkezendő időszakban – tudatta lappal Hankó Balázs.